Weblabor

Nem, nem a webhelyünkön publikált antispam technológiáról van szó, hanem egy egészen más - és sokkal nagyobb jelentőségű fejleményről. Egy-egy blogmark formájában már megemlékeztünk a W3C Web Applications and Compound Documents néven ezen a héten rendezett workshopjáról. Habár hivatalosan még nem publikálták a workshop összefoglalóját, a nem is kis jelentőségű kapcsolódó eseményekből mindenképpen arra következtethetünk, hogy a Mozilla és az Opera visszafelé kompatibilisan előre mutató álláspontját nem támogatja a W3C tagok nagyrésze. Érdemes tovább olvasni, több mint érdekes fejlemények elé nézünk!

A web-graphics.com oldalon publikált vélemény szerint a Mozilla és Opera fejlesztők által benyújtott javaslatok nem nyerték el a tagok nagyrészének tetszését. Pedig a böngésző fejlesztők elsődleges célja a már kidolgozott szabványok visszafelé kompatibilis kiterjesztése, úgy, hogy akár Internet Explorer 6-ban is működő webes alkalmazások születhessenek. A Microsoft által benyújtott álláspont szerint viszont csak előre kell tekinteni, a Longhornban megjelenő technológiákat kellene elfogadnunk webes alkalmazások fejlesztésére is. Ez gyakorlatilag teljesen kizárna minden olyan felhasználót, aki nem frissít az új technológiára, a már meglévő HTML alapú alkalmazás fejlesztéseket pedig teljesen figyelmen kívül hagyja.

Az Opera és Mozilla fejlesztők véleménye szerint a felhasználók nem szeretnek új programokat telepíteni, vagy plugineket beállítani. Valamilyen böngésző már úgyis telepítve van a gépükön, és ezt ismerik, tudják használni. Ezért logikus, hogy ezt az eszközt, illetve a mögötte álló nyílt szabványokat kellene kiterjeszteni a web alkalmazások működtetésére jobban használható megoldásokkal. A HTML és egyéb kliens oldali technolgóiákat persze nem alkalmazásokhoz tervezték, hanem dokumentumokhoz, az űrlapok megjelenése azonban egyértelműen az alkalmazás területen történő felhasználás irányába nyitotta meg az utat, és ez tette lehetővé az ilyen területen történő felhasználást is.

Csalódva a W3C workshop kimenetében, a két vezető alternatív böngésző fejlesztői megalapították a WHAT munkacsoportot (Web Hypertext Applications Technology Working Group), melynek feladata nyílt egyeztetés során kialakítani a böngésző alapú webalkalmazás fejlesztés javasolt szabványait. Mivel a WHAT csoport nem hivatalos szabványosítási szervezet, a kialakított javaslatokat végül a W3C az IETF vagy más szabványosítási szervezet számára fogják javaslatként benyújtani.

A részvételt lehetővé tevő nyílt levelezési listát két napja indították, így azt gondolhatnánk, hogy egy induló kezdeményezésről van szó. A W3C workshopra benyújtott álláspont kialakítása során azonban a fejlesztők jelentős mennyiségű anyagot előkészítettek, amelyek alapját képezik a kialakítandó javaslatoknak. Lássuk, hogy mi van a listán:

• Web Forms 2.0 - a HTML űrlapjainak kiterjesztése a webalkalmazások igényeit jobban kielégítő elemekkel (már most nagyon kiterjedt és korrekt dokumentum)
  
• Web Applications 1.0 - a HTML kiterjesztése a webalkalmazások szükségleteit kiszolgáló elemekkel, az űrlapokon túl (még erősen kidolgozás alatt)
  
• Web Controls 1.0 - a DOM és a CSS kiterjesztése új (a programozó által definiált) űrlap elemek létrehozásához (kidolgozás alatt)
  

Ezen három javaslat képezi a csoport jelenlegi fókuszát. A javaslatok kialakítása nem véletlenül hasonlít kísértetiesen a W3C dokumentumaira, a W3C javaslatain edződött fejlesztők nagyon hamar otthon érezhetik magukat ezen új dokumentumok olvasásakor, nem kell új konvenciókat megismerni, koncentrálhatunk a tartalomra.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a WHAT látványosan fellép az egyre több félelmet keltő hírező és cikk író által felvázolt "építsük ki a szabványokat, mielőtt a Microsoft teszi meg helyettünk a Longhornnal" mozgalom útján. Az alapítók határozott véleménye, hogy a böngészők ideje még messze nem járt le, és egy olyan megoldást kell találni, ami nem igényli komoly bonyolultságú új szabványok megvalósítását, melyek kisebb kapacitású gépeken (mobiltelefonokban, PDA-kon) nem férnének el, és sutba dobnák mindazt a tapasztalatot, amit a web alapú megoldások kifejlesztése során mind az eszköz szállítók, mind az eszközökre alkalmazást fejlesztők (webfejlesztők) szereztek.

Figyelemre méltónak tartom, hogy annak ellenére, hogy a Mozilla fejlesztők például egy komplett asztali alkalmazás fejlesztő keretrendszert fejlesztettek már ki XUL alapokon, nem ezt a megoldást szorgalmazzák, hanem képesek egyesült erővel fellépni a széles körben használt és ismert megoldások alkalmas kiterjesztése érdekében a gyártó specifikus megoldások bevezetésével szemben.