Két szemantikus webet megalapozó ajánlás jelent meg
Kedden jelent meg a W3C két új ajánlása, melyek a szemantikus webet alapozzák meg a konzorciumtól megszokott jól átgondolt és stabil szabványként. A szemantikus web a W3C egyik központi munkaterülete, a tavaly hazánkban rendezett világkonferencián is jelentős szerepet kapott. A most végleges ajánlássá előlépett RDF és OWL éppen ezt a munkát koronázza meg, és véleményem szerint egyben mérföldkőnek is számít a W3C életében.
Valójában azonban nem jelentenek újdonságot a területen dolgozók számára a végleges szabványok, hiszen számos területen már most praktikus használatban vannak, mindennapjainkban már most is érezzük az RDF jótékony hatását. Azért jelent mégis sokat a stabil ajánlások megjelenése, hiszen most már érdemes befektetni a támogató szoftverek és szolgáltatások fejlesztésébe, hiszen az ajánlás már nem változékony munkaanyag.
Az RDF már olyan alapvető megoldásokban is jelen van, mint az oldalainkon látható hírcsatornák terítése (RSS) vagy a Mozilla böngésző felhasználói felületének nagyrésze (kedvencek, levelesládák, címjegyzékek). Szintén alkalmazza az Adobe az XMP (Extensible Metadata Platform) szabványában, mely az Adobe Creative Suite segítségével készült termékek továbbítását és újrahasznosítását jelentősen segíti, de ezen kívül még számos adoptálót sorolhatnánk. Az általunk korábban ismertetett CreativeCommons licenszelés jelzése az egyik szelleméhez legközelebbi alkalmazás, mely során a CC licenszet használó webhelyén RDF metainformációkat helyez el, ezzel felkészülve az azokat aggregaló és abban keresni képes alkalmazásokkal való kompatibilitásra.
Az XMl alapokon nyugvó RDF nem elegendő azonban minden igény kielégítésére, hiszen csak egy általános metaadat leíró szabványt ad. Ezért kellett elkészíteni az OWL-t, az ontológiák leírására szolgáló nyelvet, mely lehetővé teszi, hogy az egyes szakterületek (bankok, autógyártók, mobilcégek, gyógyszergyárak, stb.) által igényelt kifejezéseket és összefügéseket definiálni lehessen. Önmagában a metaadat nem érne sokat, ha nem lehetne tudni, hogy hogyan kell értelmezni. Az RSS esetében a kliens programokba égetett értelmezéssel találkozunk, de általánosságban ez nem várható el, illetve nem kívánatos. Ezért született meg a szemantikus web második fontos komponenseként az OWL, mely a metaadatok értelmezésében játszik fontos szerepet.
Lehetetlen konkrét linkeket adni az OWL és az RDF leírására, hiszen a W3C számos dokumentumot készített a különböző területek felől a szemantikus webet közelítő érdeklődők számára, így rövid összefoglalók, tesztesetek, alapos leírások is elérhetőek. Javaslom, hogy a sajtóközleménytől induljanak el az érdeklődők.
■ Valójában azonban nem jelentenek újdonságot a területen dolgozók számára a végleges szabványok, hiszen számos területen már most praktikus használatban vannak, mindennapjainkban már most is érezzük az RDF jótékony hatását. Azért jelent mégis sokat a stabil ajánlások megjelenése, hiszen most már érdemes befektetni a támogató szoftverek és szolgáltatások fejlesztésébe, hiszen az ajánlás már nem változékony munkaanyag.
Az RDF már olyan alapvető megoldásokban is jelen van, mint az oldalainkon látható hírcsatornák terítése (RSS) vagy a Mozilla böngésző felhasználói felületének nagyrésze (kedvencek, levelesládák, címjegyzékek). Szintén alkalmazza az Adobe az XMP (Extensible Metadata Platform) szabványában, mely az Adobe Creative Suite segítségével készült termékek továbbítását és újrahasznosítását jelentősen segíti, de ezen kívül még számos adoptálót sorolhatnánk. Az általunk korábban ismertetett CreativeCommons licenszelés jelzése az egyik szelleméhez legközelebbi alkalmazás, mely során a CC licenszet használó webhelyén RDF metainformációkat helyez el, ezzel felkészülve az azokat aggregaló és abban keresni képes alkalmazásokkal való kompatibilitásra.
Az XMl alapokon nyugvó RDF nem elegendő azonban minden igény kielégítésére, hiszen csak egy általános metaadat leíró szabványt ad. Ezért kellett elkészíteni az OWL-t, az ontológiák leírására szolgáló nyelvet, mely lehetővé teszi, hogy az egyes szakterületek (bankok, autógyártók, mobilcégek, gyógyszergyárak, stb.) által igényelt kifejezéseket és összefügéseket definiálni lehessen. Önmagában a metaadat nem érne sokat, ha nem lehetne tudni, hogy hogyan kell értelmezni. Az RSS esetében a kliens programokba égetett értelmezéssel találkozunk, de általánosságban ez nem várható el, illetve nem kívánatos. Ezért született meg a szemantikus web második fontos komponenseként az OWL, mely a metaadatok értelmezésében játszik fontos szerepet.
Lehetetlen konkrét linkeket adni az OWL és az RDF leírására, hiszen a W3C számos dokumentumot készített a különböző területek felől a szemantikus webet közelítő érdeklődők számára, így rövid összefoglalók, tesztesetek, alapos leírások is elérhetőek. Javaslom, hogy a sajtóközleménytől induljanak el az érdeklődők.
Re: Két szemantikus webet megalapozó ajánlás jelent meg
Re: Két szemantikus webet megalapozó ajánlás jelent meg