Legnehezebb feladat PHP-val
Nektek eddig mi volt a legnehezebb feladat amit PHP-val oldottatok meg? Nekem eddig egy belépés létrehozása, de az is televolt biztonsági hibákkal :)
■ H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
Valamelyik
1. 1 millio kodsoros projekt karbantartasa.
2. Elosztott halozati protokollon mukodo elszamolasi rendszer fejlesztese.
Idézet
Milyen funkciókat tartalmazott?
Szerintem ne kérd
Titoktartas
P2P PHP alapon? Ez elég
Ha nem is feladat...
- A fenti miatt "sajátos" OOP
- Különböző IDE-k többé-kevésbé működő kódkiegészítése
- Időzónák-időpontok helyes kezelése, főként úgy, hogy az adatbázisszerver rendszerint "külön szobában lakik".
Mindezekben legnagyobb segítséget a WL cikkek, illetve fórum jelentett.
Korrekt
Én is akarok valami feladatot, tudsz valami egyszerűt?
gyakorlásnak
Mi az egyszerű?
Fájlkezelés profin megy?
Session?
OOP?
Adatbázis?
Framewrkot használsz?
Melyiket, miért azt?
Most akarsz ismerkedni velük?
Template?
Ezekkel mind lehet mit gyakorolni, de sorjában. Illetve alapfeltétel, hogy HTML-CSS erős jó szinten, JS legalább valamelyik (pl. jQuery) keretrendszerrel jól menjen. Utána érdemes backend-ezni, mert jó kimenetet csak ezek ismeretében tudsz gyártani.
A kérdések nem biztos, hogy a legjobb sorrendben vannak, de az alapján lehet, hogy te is ki tudsz találni feladatokat. Javaslom az itteni cikkeket is, régiek közt is rengeteg van, ami ma is megállja a helyét.
Bővebben
Nem foglalkoztat ez a téma tehát maximálás tudás:Olvasás,Írás
Igazából ebbe rengeteg hibám van készítettem egy belépés modult és ott rengeteg hiba volt.
Egyáltalán nem megy, nem tudom megérteni az egésznek a lényegét.
Írás,Olvasás,UPDATE
A többiről meg ne is beszéljünk, mert szinte nulla angoltudással, semmi esély ilyeneket megtanulni.
Lehetséges, hogy elsőnek az angolra kéne koncentráljak?
Angol, OOP
OOP: nekem is nehezen ment anno felfogni az OO lényegét. Aztán azt javasolta nekem egy ismerősöm, hogy próbáljam meg a körülöttem lévő világot objektumokként kezelni. Nem garantálom, hogy teljesen helyes a példám, majd a többiek korrigálnak :)
Vegyünk például egy 2013-as évjáratú, piros színű, Suzuki SX4-et.
Példány: ez a konkrét autó.
Osztály: ez az autó a "2013-as Suzuki SX4" osztály egy példánya.
Öröklődés: feltehetőleg a "2012-es Suziki SX4" osztályból származik. Sok mindent átvesz belőle, van, amit javít, és vannak újdonságok is. A legeslegelső Suzuki SX4 viszont egy nem példányosítható, absztrakt osztály: a terv.
Interfész implementáció: ha az új dolgokat egy szabvány írja le, ez a szabvány lehet akár egy Interface osztály. Amelyik autó ezt az interface-t implementálja, kötelezően meg kell felelnie a szabványnak is. Több ilyen szabványt is implementálhat egyszerre (végülis az összes szabványt fel lehet sorolni).
Példányosítás (konstruktor): lejön a gyártósorról.
Destruktor: bezúzzák a roncstelepen.
Publikus osztályváltozó pl.: az autó színe. Lehet az alapértelmezett (azt hiszem mindegyik alapból fehér, csak később festik át), lehet a példányosításkor megadott, de akár futásidőben is változhat (lásd taxi matricázási mizéria).
Privát osztályváltozó: ezt nem örökli az őstől, és nem is örökíti tovább, ez csak erre az osztályra és annak példányaira jellemző, és kintről nem érhető el közvetlenül. Ez valami belső tulajdonsága az autónak, ami kaphat alapértelmezett értéket is, de példányonként változhat is a példányosítást követően. Pl az tipus családra jellemző sorozatszám: "2013SSX4HU". A szakszervízben megfelelő eszközzel, publikus metódusok révén lekérhető :D
Protected osztályváltozó: Ezt örökli az őstől, a többi szempontból ugyanaz, mint a privát.
Osztály konstans: minden példányban ugyanaz, és nem változik. pl évjárat.
Statikus osztályváltozó: a beállított értéke az osztály minden példányára vonatkozik, ha az egyikben változik, mindben változik. Pl a fedélzeti navigációs szoftver frissítő csomagja, bár nem hiszem, hogy a Suzukinál van ilyen központilag vezérelt frissítés. Talán inkább a Merciknél :)
Publikus metódusok: pl. autó indítása. Megpróbálod (try) beindítani és az autó elindul. Vagy dob egy kivételt és azt kezelni kell (catch): káromkodsz.
Protected metódusok: öröklött funkció, de nem közvetlenül felhasználói interakcióval lép működésbe, hanem belsőleg hívja meg valami. Pl az üres tankot jelző lámpácska bekapcsol, ha kevés a benzin.
Privát metódusok: nem öröklött funkció, de minden példányban szerepel. Pl.: ha új funkcióként kerül be az esőérzékelő, akkor ha víz éri a szélvédőt, az elindítja az ablaktörlőt. De rájönnek, hogy ez gagyi, így a 2014-esben már nem lesz benne (nem örökli).
Statikus metódusok: példányosítás nélkül is meghívhatóak. Na ez mondjuk mi lehet... Mondjuk az ára. Még nincs is kész egy példány se, de már tudjuk, mennyibe fog kerülni.
Final osztály: vagy elérte az abszolút tökéletességet, vagy egy műszaki zsákutca. A lényeg, soha többet nem lesz több Suzuki SX4 osztály, de legalábbis ebből az osztályból biztosan nem fog leszármazni más.
Kivételkezelés: ha mondjuk vezetés közben az autó dob egy kivételt, pl.: durrdefekt, azt vagy elkapja (catch) még belsőleg (pl.: a defekt-mentes gumi felfújja magát), vagy kigyűrűződik a "hívó fél" (sofőr) felé. Ha a hívó fél se kapja el (higgadtan megáll, majd kerékcsere), akkor kimegy a legkülső szintig (fa, természet, világ), és ott dob egy fatális hibát (kampec), és meghívódik a destruktor, meg a halottkém :)
Nagyon szemléletesen
A buktatóknak vagy másik
A buktatóknak vagy másik
Tudnál ajánlani pár jó
Nem tartom számon az ilyesmiket, mások biztos tudnak ajánlani. Az igazán klasszikus könyvek és szerzők (például Design Patterns) úgyis szembejönnek.
A fősodorhoz általában üzleti célú, adatbáziskezelést végző, szervereken, asztali gépeken, és egyre inkább mobileszközökön futó alkalmazások tartoznak. Nem tartoznak ide a hardverközeli, tudományos vagy erősen párhuzamos alkalmazások. Hogy milyen más metodológia alkalmas még ezekre a feladatokra? Ha alkalmas alatt azt értjük, hogy megvalósítható, akkor bármelyik; ha azt, hogy legoptimálisabb (a kód fenntarthatósága és teljesítménye közt), akkor egyik sem.
A programozást nem objektumorientáltan kell kezdeni, mert az egy összetett, különböző korábbi paradigmákból építkező szemlélet. Először ezeket kell megérteni, és ezekből áll majd össze. Ha érted, hogy hogyan épül fel, akkor később, amikor rendhagyó követelményeknek kell megfelelj, akkor tudod, hogy mit hagyj el (például hardverközeli kódoláskor), vagy éppen mit szigoríts tovább (például párhuzamos programozáskor).
Az utolsó két idézetednél nem látom az ellentmondást.
Idéznék Gixx-től: OOP: nekem
OOP: nekem is nehezen ment anno felfogni az OO lényegét
A kulcs a gyakorlat, és a rossz hír, hogy ezt sehogy nem lehet megúszni. Ahogy annak idején meg kellett tanulni az alapvető vezérlési szerkezeteket, meg kellett tanulni ciklust, függvényt írni, unitokba/libekbe stb szervezni a kódunkat, úgy kell ezt is megtanulni, megérteni. Nem ördögtől való, és nem megtanulhatatlan. Sőt, igazából közelebb is áll az emberi gondolkodásmódhoz, ha már beépült az eszköztárba. Kicsit talán erőltetettnek fog hatni, de amíg a strukturált programozásban műveletek, vagy ha úgy tetszik cselekvések egymás utáni sorát írod le, addig az OOP ezekhez a műveletekhez entitásokat rendel, amiken értelmezzük magukat a műveleteket, valamint ezen entitások különböző dimenziójú, típusú kapcsolatát írja le, amibe beletartozik az örökléstől kezdve a használaton át a tartalmazásig minden, amit ismerünk. Ezt a gondolatmenetet követve - ahogy Ádám is többször leírta már -, nem valódi problémafelvetés az, hogy aki OOP-ben gondolkodik, elveszíti a struktúrált gondolkodás képességét. Hiszen az OOP-ben is használjuk a strukturált programozás gyakorlatilag minden elemét, csak azt kiterjesztve még egyéb dimenziókban is enged gondolkodni és kódot szervezni. Így a kérdés fordítva áll. Aki csak strukturáltan programozik, hogyan tudna OOP-ben gondolkodni és felmérni azt, hogy neki mikor van inkább arra szüksége...?
Könyvnek pedig én is a Design patternst ajánlom.
Sőt, igazából közelebb is áll
Mert jellemzően az OOP sokkal
És hogy miért szükséges hozzá gyakorlat? Mert az életben mindenhez kell. A pörkölt elkészítéséhez is :)
Ez nem teljesen igaz,
Ez a lényeg. Az
A clean code-ban elég
off: tök érdekes, úgy emlékszem, hogy magyarul olvastam azt a könyvet, pedig biztos, hogy angolul, fura dolgok ezek :D
on: Van benne egy teljes fejezet objects and data structures címen. Van egy elég jó példa benne geometriai alakzatokkal. Kb úgy néz ki a dolog, hogy vannak alakzatok, pl kör, négyzet, stb... Ezeket kirajzoljuk egy render nevű függvénnyel.
Az oo megközelítés:
A polimorfizmus az, ami az
Ja, csak nem akartam ennyire
Ha már itt tartunk továbbra sem értem, hogy Hidvégi Gábor pontosan mit javasol ezzel kapcsolatban... Hogy ne használjunk osztályokat, vagy hogy csak struktúrális megközelítéssel írjunk kódot?
Nyilván osztályokat kényelmesebb használni, mint csak függvényeket, mert minden IDE-ben meg vannak támogatva refactoring, auto completion, stb... funkciókkal, illetve pl php-ben csak rájuk van autoload, kézzel meg senki nem szeret fájlokat includolni, én legalábbis nem... Szóval az osztályok használatát szerintem legjobban az indokolja, hogy sokkal jobban meg vannak támogatva eszközökkel a csak függvény alapú programozáshoz képest, illetve csökkenteni lehet velük az átadott paraméterek számát, tehát pl struktúrált megközelítésnél ugyanúgy lehet használni őket mondjuk asszociatív tömb, struct vagy ilyesmik helyett...
A csak struktúrális megközelítést már fentebb leírtam, hogy miért nem jó. Új adattípus hozzáadásánál hátrányosabb, mint az oo megközelítés, így olyan esetekben, amikor ez előfordul, jobb inkább oo-val leprogramozni. A struktúrális megközelítés tipikusan adatközpontú dolgoknál lehet hasznos, ahol fontos az adat láthatósága. Pl adatbázisból érkező adatok, dom manipuláció, esemény kezelés, ilyesmik. Szóval csak struktúráltan programozni sem egy követendő példa, mert az ember csak a saját dolgát nehezíti meg...
ne már..
egy objektumnak vannak privát változói, amiket csak rajta keresztül lehet változtatni, az objektum létrehozásakor inicializálódnak. az objektumnak "van egy állapota".
ezt a funkcionális programozás nem tudja biztosítani. el lehet érni ugyanazt a működést, de figyelned kell rá, bárki más hozzányúl a kódhoz simán elrontja két pillanat alatt és neki is meg kell tanulnia feleslegesen, hogy mire vigyázzon, nehezebb a funkcionális programozás.
adatbázis kezelés.
egy adatbázis objektum query() metódusát nem tudod úgy meghívni, hogy nincs kapcsolat, mert az objektum példányosításakor a kapcsolat felépül, ha ez nem történik meg, az objektum sem jön létre. jobb így? jobb.
lehet persze szar "OOP" kódokat írni, attól hogy valami elején ott van hogy "class" még lehet az csak simán egy függvénycsokor, aminek semmi előnye nincs a funkcionális programozáshoz képest.
ettől függetlenül az OOP igenis nyújt pluszt a funkcionálishoz képest, ahogy fentebb már írtam is.
hátránya nincs. ha úgy tetszik berakom az összes függvényt egy osztályba, értelme nincs, de ugyanott vagy, ugyanazt tudod.
bár Te személy szerint nem említetted, hogy funkcionális programozást használsz OOP helyett, csak tippeltem. érdekelne amúgy, hogy mik a rossz tapasztalataid az OOP-vel?
Biztos, hogy funkcionálist
Biztosan "funkcionális"-t
Funkcionális nyelvekben változók sincsenek, nemhogy privát tagváltozók :)
Először is definiálom, mit
Ugyanez procedurális programozásban nem okoz problémát, mert laza szerkezetekkel dolgozom, és az adatok jelentése, szemantikája leginkább csak akkor számít, amikor el szeretném menteni őket adatbázisba. Ebben a gyorsan változó világban a procedurális megközelítéssel – tapasztalataim szerint – jóval rugalmasabban lehet dolgozni, és a változtatásokat sokkal gyorsabban lehet elvégezni, mint OOP-vel, mert nem vagyok egy előre meghatározott adathierarchiához kötve.
Tehát üzleti logikában soha nem használnék OOP-t, viszont az utóbbi hetekben sokat gondolkoztam a dolgon, meg utána is olvastam, és jelen pillanatban úgy látom, hogy a program működésében bizonyos helyeken nem jár hátránnyal: például ha többféle bejelentkezési algoritmust szeretnél implementálni és hasonló feladatoknál, amelyek viszonylag egyszerűek, és a felületük nem változik.
Szerintem kevered az
Osztályokkal is lehet struktúrált megközelítéssel programozni, senki nem akadályoz meg benne, viszont cserébe kapsz egy csomó kényelmi funkciót, pl autoload, constructor-destructor, stb... amiket csak függvényekkel alapból nem kapsz meg. Egy picivel fentebb már leírtam példákkal is, hogy mi a különbség a két megközelítés között, és szerintem mikor melyiket érdemes használni. Ha gondolod olvasd el.
Olvastam, csak felületesen.
Közben szerkesztettem, lehet,
Emiatt rengeteg plusz kör van
Erre mondj egy példát, mert szerintem másra gondolsz mint amit leírtál, ugyanis ennek épp az ellenkezője az igaz. A származtatott osztályba mindig csak a felülírt és kibővített tulajdonságok és metódusok kerülnek. Emiatt az interface változtatásokat is csak odáig kell elvinni, ameddig az osztályhierarchia feltétlenül megköveteli.
Pont most készülünk az
Bankszámla
betét - kivét
/ \
/ \
Megtakarítási számla Folyószámla
lekötés ingyenes pénzfelvétel
/ / \
/ / \
Számlatípus C Számlatípus D Számlatípus E
Featúra 5 Featúra 6 Featúra 7
\
\
Számlatípus F
Featúra 8
Tipikus OO feladatnak tűnik, mindegyik al számlatípus örökli a felette lévő featúráit.
Egy eleve borúsan induló napon a mit sem sejtő programozó beérkezik reggel a munkahelyére, ahol a főnöke a következő feladattal lepi meg: A Számlatípus C-ből a Featúra 5-öt szeretnénk a Számlatípus F-ben is használni.
Mit tehet ilyenkor? Fogja a Featúra 5 kódját, felteszi a Bankszámla osztályba? Ekkor minden alatta lévő örökli, a Számlatípus D és E is, viszont az ezeket használó ügyfelek ilyen plusz szolgáltatást nem kaphatnak.
Ez a szituáció tipikusan
Szerintem egyszerűbb egy
Ennek max akkor van értelme
A bonyolult nyelvi elemekről annyit, hogy a new és class kulcsszavakon kívül másra egyáltalán nincs szükség hozzá, az oo programozásnál meg ezek kb első oldalon szerepelnek minden tankönyvben...
És nem egyszerűbb, hogy a
Ez nem laza vs erős csatolás,
class SzámlatípusC extends
A többi nyelvben pedig mint utolsó lehetőség, a kompozíció merülhet fel:
Angol
Gixx elég jól szemléltette neked az objektumorientáltság lényegét, de szerintem még később kéne ilyesmivel foglalkozz. (Nem derült ki a HTML, CSS, JS tudásod sem, addig nincs is értelme PHP-vel, szerveroldallal foglalkozni, amíg ezek nincsenek jó szinten.)
Az, hogy a fájlkezelés "nem foglalkoztat", nagy hiba. Csípőből ki kell listázni pl. HTML táblázatba (gyakorlásként) egy adott könyvtár fájljait (pl. csak bizonyos MIME típusút), méret, vagy dátum szerint sorbarendezve, kiírva az összes adatot róla, stb. Amint egy valamirevaló dinamikus honlapot készítesz, azonnal kell a legkülönfélébb fájlkezelés (és képkezelésről még szó sincs).
A munkamenet nem egyenlő beléptetőrendszerrel. Olvass utána mindkettőnek, itt is vannak magyar cikkek, ha jól emlékszem. Ne keverd a kettőt, persze leggyakrabban felhasználókezelésre használunk session-t, de munkamenet már akkor is van (ha jól csinálod), mikor még be sem lépett. Előbb ezzel foglalkozz (pl. látogatottság számolása), csak jóval később a felhasználókezeléssel. Ott már egy csomó biztonsági problémát is kezelni kell.
Session-nél még érdekes, hogy fájlban van-e, adatbázisban, esetleg sütiben - legalább az alap PHP-s megoldásokat ismerd meg (PHP manual, valaha volt részben magyarra fordított letölthető CHM is, keresgélj).
OOP-re ráérsz még, legyenek meg az alapok, majd utána érdemes absztrakciókkal foglalkozni.
Ezt is nyugodtan tedd félre, amíg az alapok (fentiek) nem elég jók. És majd adatbázis-kezelés után jöhet OOP, addig szerintem csak bonyolítja a helyzeted. De azt elhiheted: nem "divatból" programozunk OO, hanem mert hasznosabb, könnyebb, hordozhatóbb, tisztább. De kellenek hozzá a jó alapok is, mint egy palota alá. Ha az alapokban lyukak vannak, az egész összedől.
Itt egy kicsit ki kell térjek Hídvégi Gáborra.
Ő egy nagyon jó szakember, széles látókörű, sokat tud a webről - valami miatt viszont nem képes elfogadni az objektumorientáltság hasznát. Hozzáteszem: nem is mindig van létjogosultsága, de honlapoknál, webalkalmazásoknál az esetek túlnyomó többségében van.
Szóval ebben az egy dologban ne hallgass Gáborra, sok más dologban viszont tartsd szemed előtt az ő sokszor "árral szembemenő" véleményét, mert ha néha túloz is, szinte mindig van valamennyi igaza.
frameworkot és az Angol
Miért jó, ha valaki ilyet ismer?
Angol, szerinted egy php dokumentum olvasásához és megértéséhez, mekkora angol tudásszükséges?
A processzor csak nullákat és
Kicsit egyszerűbben, mint inf3rno... :)
De ez csak egy kényelem a millió közül. Pl. ott az adatbáziskezelés: akár helyetted escape-el, komplett mentést készít - egyszóval számtalan helyen egyetlen sor kódot írsz 10-20 helyett. Ezért jó, ha ilyet ismersz.
Meg kell találd a számodra megfelelőt, szerintem egyben elég ha profi vagy, de ahhoz, hogy a neked jót megtaláld, többet is meg kell nézni.
Elsőnek én bátorkodom javasolni a CodeIgniter-t, vannak ugyan hibái is, de könnyen megismerhető-elsajátítható, és bizony nagy forgalmú oldalaknál is használják helyenként, tehát nagyon rossz nem lehet.
Látható, hogy a manual nem teljes még magyarul, a fw fordításával sem voltam elégedett, de én sem vagyok túl jó angolból, úgyhogy nem vettem részt a fordításokban.
Azt javaslom, hogy csak az angolt töltsd le (manuallal együtt), az alapján csinálj hello wordot, aztán két-három oldalt, amiben már lesz némi generált tartalom. A controlleredet hívd csak Oldal-nak, hogy routing nélkül is szép URL-ed legyen. Ami ebből kínai, olvass utána a manualban (angolul!).
Eleinte egy gyötrődés lesz a sok szótárazás, stb., remélem lesz aki segít benne (az angolban).
Ha így lassan-lassan el tudod kezdeni használni, akkor máris STOP!, tessék utánanézni OOP-nek, MVC-nek rendesen (min. wikipedia), csak utána tovább. Szerintem a CI manualja egész jó. És műxik offline is, csak akkor keresőd nincs.
A hetvenes-nyolcvanas évektől
Én nem mondom senkinek, hogy hallgasson rám, hanem inkább a józan eszére.
Nemrég fordult a szélirány
Ez szimplán nem igaz, de nagyon off lenne belemenni a dolog részleteibe.
Persze, mindennek lehetnek negatívumai.
Beírtam a keresőbe azt, hogy
- A margarin sem a régi - Origo
- A transzzsírsavak túlzott fogyasztásáért a legtöbben a margarint hibáztatják
- erdély ma - A gyilkos margarin
- Egyre több egészséggel foglalkozó fórumon lehet arról olvasni, hogy a szívbarát margarin nem is olyan egészséges, mint ahogy azt a reklámok állítják
A fenti állítást, amit idéztél, pedig olyanoktól hallottam mostanában többször, akik rendszeresen néznek tévét, hallgatnak rádiót és újságokat olvasnak, valamint én is láttam már mindenféle bulvármagazinokban (mint az origó). Persze nem vonom kétségbe az állításod mint biológusé, de a fősodor szerint jelenleg ez a vélemény.
"Persze nem vonom kétségbe az
Ez egyáltalán nem igaz, a média sarkít, a bulvár magazinok meg főleg. Ez kb olyan, mintha az origoban írnának valamit a programozásról, és onnantól az lenne a szentírás a szoftverfejlesztésben... A tudományban általában tudományos cikkekre szokás hivatkozni, ilyeneket a scholar.google.com-al találhatsz.
Az omega-3 zsírsavak továbbra is egészségesek, az omega-6 szintén, ha elég omega-3-at fogyasztunk melléjük. A telített zsír egészségtelen, a transz zsír még egészségtelenebb.
A mostani margarinok egy részét már tisztítják transz zsírra (amire rá van írva, hogy szívbarát, meg fel van tüntetve rajta a transz zsír tartalom), így azokban csak minimális mennyiség marad, nem több, mint ami a vajban van. Az ipari zsíroknál, mint amivel a legtöbb olcsó péksütemény, croissant, töltött ostya, stb... készül még mindig magas a transz zsír tartalom, de néhány éven belül elméletileg tilos lesz ilyet forgalmazni. Addig meg itt egy táblázat, ami alapján transz-zsír ügyben lehet dönteni: tfacsop.pdf. Én személy szerint margarin témában azt vallom, hogy felesleges mindenféle zsíros ragacsot rákenni a kenyérre, anélkül is lehet szendvicset csinálni...
Az olajok hevítésénél szintén transz zsírok keletkeznek, pl 1 óra olajban sütésnél 1% alakul át ciszből transzra. Antioxidánsokkal késleltethető valamelyest a dolog, mert akkor először azok égnek el, ezért pl az olivaolaj elég jó ilyen szempontból a magas antioxidáns tartalma miatt. A gyorséttermek általában sűrűn cserélik az olajukat, és speciális olajat, illetve adalékokat használnak, hogy ne legyen magas az ételek transz zsír tartalma. A kínai éttermek gondolom borzasztóak ilyen szempontból, ha csak azt nézzük, hogy a wok-nál a fekete réteg - ami az acélon van - az mind ráégett olaj, ami sütésnél hullik bele a kajába... Salátákba, vagy magában (olajbogyó), vagy főzésnél, vagy rövid ideig tartó sütésnél jó az olaj. Hosszú ideig tartó sütésnél a legjobb nem rátenni semmilyen zsíradékot, a húsokból úgyis ki szokott sülni pont elég... Aki mindenképp rántotthúst, vagy ilyesmit akar enni, az meg cserélje le az olaját minden sütés után, és használjon oliva vagy pl mogyoró olajat. Ezek sokkal drágábbak, mint a napraforgó olaj, de pl palacsinta sütésnél egyáltalán nincs olajszag a konyhában, ha mogyoróolajat használ az ember, mert az nem ég oda úgy, mint pl a napraforgó, és ugyanúgy íztelen.
Még tudnék sokat írni élelmiszeres témáról, de talán ennyi off elég lesz mára...
Továbbra sem kételkedek a
"De az átlagember mit olvas,
Nem vágom hogy jön ez ide...
»Persze nem vonom kétségbe az
Ez egyáltalán nem igaz, a média sarkít, a bulvár magazinok meg főleg.
Még mindig nem értem, arról
Off
Lol, ezen jót röhögtem :D Én
Én személy szerint egyiket sem ajánlom, ha valaki egész nap a gép előtt ül, akkor nincs szüksége annyi energiára a szervezetének, amit ezek tárolnak. Mindkettő 80% körüli zsírtartalmú, a zsír meg a legtömörebb energiatároló vegyület a biokémiában. Szóval az ilyesmik fogyasztása könnyen vezethet elhízáshoz. A tejszín, tejföl, sajt, zsír, olaj ugyanebbe a kategóriába esik. Ezekkel azért csínyján kell bánni, vagy rendszeresen kell sportolni...
Bocs, a linket csak a poén
A hetvenes-nyolcvanas évektől
Off: Ez azért így ebben a formában természetesen nem igaz. A margarinnal van baj (az előállítása, hogy gyakorlatilag élelmiszeripari melléktermék), de ez nem jelenti azt, hogy a növényi olajok összessége káros lenne.
Az hogy OOP-ben érdemes dolgozni, nem dogmatikus kijelentés. Amikor azt mondtam múltkor, hogy a fejlesztés alapvetően nem divatvezérelt, arra gondoltam, hogy hiába akar valakit valamit nyomatni, ha a gyakorlati életben nem válik be. Minden trend mögött piaci érdeket, és valakinek a lobbitevékenységét sejted. Joggal :) Azt kell látni, hogy ez a folyamat mellékszálként kitermel best practice-eket, metodikákat stb. Gondolok itt arra, hogy a fejlesztőcégeken nagy a nyomás hogy gyorsan, karbantartható, minőségi programokat gyártsanak. Szerinted milyen üzleti cél, meg lobbi vinne rá egy egész szakmát arra, hogy butaságot csináljon, mikor elérhető a jobb, és hatékonyabb eszköz? Mint minden tudomány, a fejlesztés is fejlődik. Feltűnnek projectvezetési és szoftverfejlesztési modellek, ezek közül néhány el is tűnik, mert életképtelen, más megmarad. Az OOP már hosszú ideje bizonyítja a létjogosultságát, olyannyira, hogy jelenleg a tény az, hogy az OOP a leghatékonyabb paradigma. Ezt teljesen értelmetlen vitatni.
Az OOP-nek van overheadje, elsősorban memory footprintben. Egy objektumnak vannak állapotai, és szükséges róla karbantartani néhány metaadatot. Ez értelemszerűen memóriafoglalással jár. Mindezzel együtt ez az alkalmazások sokkal nagyobb százalékában irreleváns, mint azt egyáltalán el tudnád képzelni. Ahol ez az overhead nem fér bele, az a hardware programozás (ott is jellemzően inkább microhardware), valamint az ultra-low latency programozás témaköre. Nagyjából az összes többi területen az OOP hódít. Hogy ezt az egészet tudd hová tenni: pénzügyi cégek sokmillió dollárt fizetnek ki azért, hogy fizikailag közelebb legyenek pl a tőzsde központi szervereihez, mert maga a hálózati forgalom latency-je annyit számít. Ennek ellenére a kereskedési alkalmazások OOP-vel készülnek (nyilván ahol szükséges, ott hívnak natív kódot). Példának érdemes megnézni a ma leggyorsabbnak számító kereskedési platform, az LMAX mérési statisztikáit: egy order lehajtása a beérkezéstől a végrehajtáson át a könyvelésig 4 millisec alatt történik meg. Ez egészen elképesztően kicsi szám! És ezt Javaban írták. Nyilván igényel speciális tudást és egy átlagos OOP programtól eltérő technikákat, viszont nagyon masszívan használja az OOP-t. Szóval nyugodtan kijelenthető, hogy a programozók kb 99.99%-ának az OOP jó választás, mert a teljesítmény és egyéb problémák nem emiatt fognak előjönni.
Amikor azt mondtam múltkor,
Vesd össze:
Az LMAX-ról én is hallottam már, és nem is vitatom az állításaikat, viszont a példád nem a legjobb: mivel nincs összehasonlítási alapunk (ugyanazon a vason más nyelven megírt rendszer), így nem lehet megítélni, hogy ezért a jó hardver, vagy pedig az OOP felelős (hisz Javaban eleve csak úgy programozhatsz).
Kiváló példa erre a jelenleg
Ha leflexeled a kezed, akkor a flexnek nincs létjogosultsága, vagy te használtad rosszul? :)
Ezt nem összehasonlításnak írtam, hanem az "OOP túl nehéz és lassú" buta érv ellen, amit sokan sokszor felhoznak ellene.
Ezt nem összehasonlításnak
Ez tökéletesen nyelvfüggő: egy JavaScript nyilván sokkal lassabb, mint egy C; egy C++, ha nem használsz polimorfizmust, akkor az pont C.
Az OOP jó, csak több vas kell
Az OOP jó, csak több vas kell
Ez így egyszerűen csak nem igaz. Attól, hogy a népszerű objektumorientált nyelvek alá sok vas kell, mert valamiért mindenki szerelmes az interpretált dolgokba és a virtuális gépekbe, nem azt jelenti, hogy az OOP lenne erőforrásigényes. Egy polimorf metódus egyetlen mutató feloldásával növeli a hívási költséget és ennek a mutatónak a méretével a memóriaigényt.
Tegyük már tisztába a fogalmakat, a strukturált programozás az az elágazás, ciklus és függvényhívás. Te is strukturáltan programozol, csak még ezen felül objektumorientáltan is.
Az OOP már hosszú ideje
Ezzel azért a funkcionális programozás hívei vitatkoznának :-) (És akkor ott van még a LISP.) Mondjuk inkább úgy, hogy az OOP-nek a legjobb az ár/érték aránya (ár alatt a megtanulás nehézségét értve).
És akkor ott van még a
A funkcionális programozás,
Egyébként a funkcionális és objektumorientált programozás ortogonális dolgok, a Common Lispnek például van egy igen fejlett objektumrendszere.
Miért kellene bármilyen
Ha módosítasz egy sztringet,
Azért ez a procedurális
Nyelv procedurális?
Attól, amitől OO egy nyelv.
Ha neked van statisztikád,
Javaban a String immutable,
OFF
Ha procedurális kódot írsz
OFF: egy családtag pont
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/108-infarktus-%C3%A9s-koleszterin.html
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/3113-a-lipidek-szerepe-a-sz%C3%ADv-%C3%A9s-%C3%A9rrendszeri-betegs%C3%A9gek-megel%C5%91z%C3%A9s%C3%A9ben.html
http://www.mdosz.hu/pdf/ud/20115.pdf#page=35
Röviden, a margarin nagyobb arányban tartalmaz telitetlen zsírsavakat, mint a vaj és más állati zsiradékok, és a tipikus étrend szegény ezekben, ezért margarint enni vaj helyett egészségesebb (a telitetlen zsírsavak csökkentik a koleszterinszintet, ami a amik fejlett országokban a leggyakoribb megelőzhető halálnemek közé tartozó szívroham és agyvérzés fő előidézője; ezenfelül bizonyos telítetlen zsírsavak, pl. az omega-3, a vitaminokhoz hasonlóan szükséges, de az emberi szervezet által elő nem állítható vegyületek). A hidrogénezés hatására a telitetlen zsírsavak egy része transzzsírsavvá alakul, ami viszont nagyon egészségtelen, úgyhogy a hidrogénezéssel gyártott margarin rosszabb, mint a vaj; ennek megfelelően ma már nem nagyon kapni ilyet.
Hiszek nektek inf3rnoval, nem
Itt arról van szó, hogy a
Ezt a folyamatot szép lassan derítették ki, gondolom először megnézték, hogy az ateroszklerotikus plakk (érfalra lerakódott cumó az érelmeszesedésnél) mit tartalmaz, aztán rájöttek, hogy koleszterint, és ezért úgy gondolták, hogy a koleszterin a fő oka az érelmeszesedésnek. A média világgá kürtölte, és onnantól a koleszterin lett a fő gonosz, jött az az irányzat, hogy a húsok, tojás egészségtelen. Később kiderült, hogy a telített zsírok könnyebben oxidálódnak, így azok lettek a következő bűnösök jött a vaj, tejszín, sajt, stb... tiltása. Később kiderült, hogy a transz zsírok rosszak, jött a margarinok, olajban sütött élelmiszerek tiltása. Pár éve kiderült, hogy az omega-6, omega-3 arány is számít, de ebből már szerintem nem lesznek képesek cikket írni az origonál, mert akkora a zavar az emberek fejében már így is, hogy képtelenek lennének felfogni az egészet... A gond ott van, hogy már az újságírók sem értik, hogy miről írnak, illetve, hogy antalvali meg hasonlók táplálkozástudósnak képzelik magukat...
Plusz adalék:
OFF: Csak ne lenne olyan baszott keserű...
olyan kódot létrehozni,
+1
MI-nek hívják, még
OO, MVC, loose coupling,
+ farok rossz végén levés esetén hibák felismerése, okulás; jó végén levéskor pozitív visszacsatolás
Egy asszociációkat és komplex
nem konkret feladat
itt tartunk
holnap irok egy PHP programot es azt at irjuk oop-re?
valaki?
OK, ha tudok
Ha senkinek sem lesz kedve, és engem sem látsz, küldd el privátban, pár napon belül kirakom - remélem.
De ne nagyon bonyolult feladatot válassz elsőre, jó? Szerintem tedd új témába valami "procedurálisból OOP"-szerű címmel.
egy egyszeru
OK,
Kész
Dehogy kész :)
Csináltam valami hasonlót,
http://weblabor.hu/forumok/temak/115535#comment-97249