Mi van ha nincs szerződés?
Sziasztok,
az lenne a kérdésem, hogy mi a helyzet egy szoftver szerzői jogáról, ha a fejlesztéshez nem volt semmilyen szerződés, és a forrásfájlokban sincs copyright (bizalmi alapon ment a projekt). Tartok tőle, hogy ilyenkor bárki, akinek birtokában van a kód, úgy módosítja ahogy akarja, de azért gondoltam rákérdezek. (pofátlanul nemfizetős ügyfélről van szó)
■ az lenne a kérdésem, hogy mi a helyzet egy szoftver szerzői jogáról, ha a fejlesztéshez nem volt semmilyen szerződés, és a forrásfájlokban sincs copyright (bizalmi alapon ment a projekt). Tartok tőle, hogy ilyenkor bárki, akinek birtokában van a kód, úgy módosítja ahogy akarja, de azért gondoltam rákérdezek. (pofátlanul nemfizetős ügyfélről van szó)
Azé a szoftver joga, aki
A szóbeli megállapodás is elvileg ugyanolyan szerződésnek számít, mint az írott, az más kérdés, hogy betartatni nehezebb, dehát az írásban kötötteket is az rúgja fel, aki akarja, sokszor különösebb következmény nélkül. Ezeket a dolgokat a Ptk. szabályozza, érdemes egyszer átolvasni a megfelelő részeket.
Nemfizető ügyfélnél lehetőség van bírósági fizetési meghagyásra. Ez annyit tesz, hogy bemész az illetékes bíróságra, és akár a portán is adnak egy ilyen papírt, amit ki kell tölteni, és egy megfelelő illetékbélyeggel (ha jól emlékszem, a szerződött összeg 5%-a), kitöltve vissza kell küldeni. A bíróság ekkor kiküldi az ügyfelednek a fizetési meghagyást, neki meg kell jelölnie, hogy az adott munkával mi a baja, fel kell sorolni az esetleges problémákat, amit neked javítanod kell, és ezután a bíróság számlájára át kell utalnia a szerződött összeget, amit neked továbbutalnak. A vesztes fél állja a perköltségeket, azaz végül sokkal többe kerül a leves, mint a hús.
Szerződés hiányában
Lényeges jogi kérdése a szoftverfejlesztés szerződésének, hogy a szoftver megrendelője milyen szerzői jogi jogosultságokkal rendelkezzen a vállalkozó által elkészített szoftveren. A hatályos szerzői jogi törvény a szoftverrel kapcsolatos szerzői jogok átruházást lehetővé teszi a megrendelőre, amely a legteljesebb jogosultságot biztosítja a megrendelő számára, így a vállalkozó sem végezhet az elkészült szoftveren felhasználási cselekményeket a továbbiakban, azaz nem értékesítheti más számára, illetve más fejlesztéshez sem használhatja fel a szoftver egyéni, eredeti részeit. A szerzői jogok átruházását abban az esetben indokolt szerződésben kikötni, amennyiben a szoftver a megrendelő számára olyan kritikus erőforrást jelent, amellyel ki kívánja azt zárni, hogy az a versenytársait is szolgálhassa. Ilyen helyzet hiányában a megrendelő számára általában felhasználási jog kikötése indokolt.
Ha jól értelmezem, akkor ha nem volt szerződés a munkára, kvázi nem lett átruházva a megrendelőre a szerzői jog, abban az esetben nem illeti meg semmilyen jog a megrendelőt. Hiába fizetett érte a szoftver akkor is a fejlesztő tulajdona.
hello, köszi a választ, ez
köszi a választ, ez jó hír. A cikket tudnád linkelni?
(egyébként ma végre fizettek, így 1,5 hónap késéssel, szóval megoldódott a probléma, de azért szeretnék tisztán látni ebben a kérdésben).
Persze
Téged legalább kifizettek :D
backdoor
Ne terjesszünk hülyeséget!
(2) Aki
a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki jogtalan haszonszerzés végett
a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza,
és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz.
Szóval ne terjesszünk hülyeséget. Kéretik a magyar jog szabályainak megfelelően eljárni vagy vállalkozás helyett alkalmazottként dolgozni.
Meglepődnék, ha ezek a
Érvényesek
Azt viszont senki nem tiltja meg, hogy a programod része legyen egy licensz ellenőrzés, ami belépést nem biztosít, de a mellékelt licensz fájl alapján csak egy darabig működik.
Nos ez a "backdoor" úgy
Ez ok
Ez a megoldás?
Abban az esetben jött össze,
Ettől függetlenül adott némi biztonságérzetet, hogy a prod tesztelésre átadott kódot nem tudta az FTP jelszó megváltoztatásával "lenyúlni".
Igazad van, utánanéztem. Amit
Bizalmi alapon vagy inkább mutyiban?
A jelenlegi esetet nézve nem túl jók a kilátásaid. Lehet, hogy félreértem a helyzeted, de nekem úgy tűnik, több ponton is hibáztál. Nem vagyok jogász, de úgy gondolom, nagyot szívnál, ha egy szerződés nélküli ügyben (gyakorlatilag adócsalás) nagyon elkezdenél pattogni. Persze lehet, hogy jön majd egy jogász, aki rávilágít, hogy egy mutyiban kötött üzlet során milyen könnyű dolgod is van minden felelősséget, és vele minden anyagi terhet a nem fizető ügyfélre hárítani, de én nem reménykednék...
Ismered a mondást a tanulópénzről...
volt számla
a projekt bizalmi alapon ment, így szerződés nem volt. Számlát viszont adtam róla, tehát egyáltalán nem volt adócsalás vagy "mutyizás" a dolog :)
Köszönöm a válaszokat mindkettőtöknek
Befogadta