ugrás a tartalomhoz

Használati jog/tuajdonjog - weboldalak tükrében

Blackfire · 2011. Május. 30. (H), 14.31
Arra lennék kíváncsi, hogy hogyan jelenik meg a tulajdonjog a webes alkalmazások esetén, ugyanaz a helyzet, mint általánosan bármilyen szoftvernél, vagy speciális eset? Jól tudom, hogy ha nincs szerződés róla, akkor az "alapértelmezés" a használati jog, tehát a fejlesztő a tulajdonos, a megrendelő csak használja?

Ha használati jogról van szó, a tartalmi rész, amit az ügyfél feltölt, az továbbra is az ő tulajdona, de ezt hogy lehet elkülöníteni, mit kell átadni a megrendelőnek?

Mi tárhelyet is adunk a weboldalaknak, amik a szerveren egy közös keretrendszerben működnek.

Ha az ügyfél úgy dönt, másik fejlesztő cégnek adja át a program továbbfejlesztését és tárhelyet is vált, mit vagyunk kötelesek átadni a megrendelőnek? Mert a keretrendszer a miénk, viszont anélkül meg nem működik. Vagy ilyenkor csinálok egy adatbázis mentést, mellé teszem a template fájlokat, a jpg állományt (CSS fájlok?), meg amit esetleg feltöltött az ügyfél, ennek üzembehelyezése és a megjelenítéshez szükséges keretrendszer biztosítása már az új fejlesztők feladata? Mi a helyzet, ha az admin felület szerkesztője is saját zártkódú CMS?

Ha tulajdonjogot vásárol, akkor jár neki a keretrendszerünk egy másolata is?

Ha használati joghoz ragaszkodunk, mit érdemes érvként felhozni pistikével szemben, aki bármit odaad, csak pénzt kapjon? Milyen előnyei lehetnek a megrendelőnek, most attól eltekintve, hogy ez elsősorban a fejlesztők védelmét szolgálja? Mert elértünk egy olyan szintet, hogy védjük az érdekeinket, még ha ezzel pár potenciális ügyfelet is veszíthetünk, ugyanakkor nem akarunk "keménykedni" se, elijeszteni bárkit a sok jogi szöveggel. Miket érdemes szerződésben lefektetni, esetleg vannak ilyen szerződés sablonok?
 
1

Nem tartom egyértelműnek,

Joó Ádám · 2011. Május. 30. (H), 19.13
Nem tartom egyértelműnek, hogy a szerzői jogi szabályozásnak mi mentén kellene különbséget tennie egy webalkalmazás (vagy épp egyes részei) szoftvernek vagy művészeti alkotásnak történő besorolásakor.

A szerzői jogi törvény átolvasását javaslom, vannak elidegeníthetetlen jogaitok, és olyanok, melyekről csak szerződésben mondhattok le.

Ökölszabályként azt tudom mondani, ahhoz kell igazodjatok, amit a szerződésben lefektettetek (a Szjt.-nyel összhangban, tehát a legalapvetőbb érdekeitek védve vannak). Általánosságban úgy vélem, szolgáltatásként érdemes aposztrofálni a dolgot, a kódot megtartani magatoknak, illetve mérlegelni, hogy mennyivel kértek többet, ha kiadjátok.