Weblabor

Nem azt mondom, hogy nincs igazad, csakhogy a holgy nem veletlen nem emliti sem a monitort, sem a nyomdatechnikat, es altalanos iskolaban en kek, sarga, piros alapszinekkel festegettem. A cikk nem nyomdaszoknak es gyakorlo webfejlesztoknek szol szerintem, hanem olyanoknak akik ismerkednek a temaval, nekik pedig elso korben eleg, hogy a kek a narancssargaval egyutt hangsulyos.

De lehet, hogy tevedek, es az altalanos/kozepiskolaban sem kene valotlansagokat allitani, miszerint F=m*a, meg hogy az aram a vezetekekben folyik.

Még mindig nem érted, hogy itt nem "tiszta" RGB színkomponensekről van szó, hanem egymással harmonizáló színekről.

Kicsit szakadjunk el az RGB-től, hiszen a cikk csak azért ír hexa kódokat, mert végül weboldalakon "kell" felhasználni az adott színeket, és fel sem merül, hogy a monitorok RGB-s színkeverését vesézze ki.

Tehát gondolkodjunk inkább HSV vagy HSL módban (amit szintén támogatnak a böngészők), ami inkább elképzelhető színkörként (vagy még jobb, ha színhengerként) szemben az RGB-vel, ami inkább kockára hajaz (szerintem). Szóval, ha kipróbálod a színséma generálót, amit linkeltem, átállítod triad módba, a fő szín színárnyalatát (Hue) 0°-hoz (ami FF0000 lesz), valamint a színek által bezárt szöget átállítod 60°-ra, akkor láthatod, hogy az egyik másodlagos szín FFFF00-lesz, míg a másik 1240AB, ami messze nem "tiszta" 0000FF (igaz nem is 0033CC, de ez a különbség eredhet a szín(át)számító algoritmus pontosságából, vagy abból is, hogy más színmodellt használnak alapként).

Arra, hogy lehetett-e volna 0000FF-et írni a cikkben 0033CC helyett vagy sem: minden bizonnyal igen, és olvasás közben lehet fel sem tűnik a többségnek. Sőt, még talán logikusabbnak is tűnhetne, hiszen az az egyik RGB főszín. Mivel viszont (nem győzöm hangsúlyozni) nem az RGB színkeverésről van szó, hanem egymással harmonizáló, kellemes látványt nyújtó színek bemutatásáról, így a hölgy jogosan és helyesen a színkört veszi elő, és annak a fő színeit írja le hexa kódokkal. Az, hogy ennek a harmadik, kék pontján pontosan milyen szín áll, vagy hogy méginkább miért nem a tiszta RGB kék áll vegyük, például CMY színeket (ami szintén nem abszolút színtér). Ez ugye a nyomdaiparban használatos színtér a színkeverési technológia miatt, és elég sok színt ki lehet vele keverni. Viszont rengeteg színt nem. De nem csak a PANTONE színeket nem lehet tökéletesen, hanem például tiszta, mély feketét sem. Ezért van szükség a negyedik K összetevőre. Ebből is látszik, hogy ezeknek a mesterséges színtereknek a tiszta komponensei nem feltétlen alkalmasak szépen harmonizáló színcsoportként való használatra, mert a "valódi" színek rendesen kilógnak ezekből a színterekből. És ahhoz, hogy ezeknek a kilógó színeknek megkeressük a szűkebb színtérben található megfelelőjét, összetett számításokat kell elvégezni. Ezek a számítások attól függnek, hogy az alapul vett színeknek mely érzeti összetevőjét kívánjuk megőrizni, a lehető legpontosabban visszaadni. Szóval ha valódi színeket képezünk le RGB-re, akkor egy bizonyos színnek nincs abszolút, helyes RGB megfelelője mert az "rendering intent"-től függ. A cikkíró minden bizonnyal választott egyet, majd azt használta végig a cikk folyamán. Feltehetően azért, mert ez felelt meg az (egyik) legjobban a célnak.

Persze megtehette volna, hogy elkezdi ecsetelni, hogy milyen számítást vett alapul a kék szín kiszámításához, ezt miért tette, és milyen színelméleti tételeket vett alapul a döntéséhez, és a színek keverésének algoritmusát is leírhatta volna. Csak ezek mind elterelték volna a figyelmet a cikk lényegi mondaniválójáról, és a célközönség többsége félúton befejezte volna az olvasást. Ehelyett inkább, nagyon helyesen, nem említette ezeket a technikai részleteket, amik amúgy sem szükségesek a cikk mondaniválójának megértéséhez, ami ugyebár a harmonizáló színek megtalálása, valamint hogy milyen típusú harmóniák vannak. (Amikre vannak remek alkalmazások, ő is hivatkozik egyre. Így megint csak nem kell elmerülnünk a színszámítás bonyolult mélységeibe.)

A cikk végén persze lehetett volna elhelyezni színelméleti előadásokra, leírásokra mutató hivatkozásokat, de a célközönséget tekintve ez megint csak felesleges lett volna. Ugyanígy felesleges megemlítenie, hogy a 0033CC mennyire pontosan fedi a "valódi" kéket, vagy mennyivel jobban mint a 0000FF mert egyáltalán fel sem merül az RGB színek "tiszta" komponensei említésének szükségessége, lévén nem az RGB színkeverése a tárgy.

Viszont kaptunk egy jobbára sallangoktól mentes, használható cikket.

És mivel ismétlés a tudás anyja, röviden tömören válaszolok a témában eredetileg megfogalmazott kérdéseidre, felvetéseidre, aggodalmaidra.

- a hivatkzott cikkben nem olvasol arról, hogy mi a "tiszta" RGB színek hexa megfelelője
- megerősítelek, hogy az RGB tiszta R komponensének hexa kódja FF0000, a G-é 00FF00, a B-é pedig 0000FF (bár nem értem miért kell ebben megerősíteni, hiszen ezt senki nem cáfolta (legfőképp a linkelt cikk nem))
- a cikk nem írja, hogy az RGB "tiszta" B komponense 0033CC-vel lenne egyenlő