Weblabor

Jelen cikkben a JavaScript objektumorientált programozásáról és szemléletéről szeretnék leírást adni. Bár már jelent meg Felhő tollából egy remek cikk a témában a Weblaboron, nem holmi véletlen folytán hasonlít a két cikk címe. De itt nem a JavaScript belső működése, hanem a programkód oldaláról szeretném megközelíteni a témát. A cikkben csak a JavaScript objektumorientált programozásával foglalkozhattam, mivel nem lehetett cél a JavaScript szintaktika tárgyalása, sem az objektumorientált programozáshoz tartozó fogalmak – objektum, osztály, metódus, öröklés stb. – magyarázata. Ennek ellenére, remélem, hogy mind a kezdők könnyűszerrel megértik a leírtakat, mind a gyakorlott programozók is hasznosnak fogják találni a cikket.

Jelen írásomban egy érdekes aspektusból szeretném bemutatni a JavaScriptben történő objektum orientált programozás lehetőségeit, de főként a miértjeit. Ennek érdekében górcső alá vesszük a JavaScript belső működését is ebből a szempontból: bátran merem állítani, hogy szemléletmód kialakító cikkről lesz szó. Ezen belső mechanizmusok az ECMAScript specifikáció által meghatározottak, ezért az itt leírtak nemcsak JavaScriptre vontakoznak, hanem bármilyen erre a szabványra épülő nyelvre érvényesek lesznek, így például ActionScripttel foglalkozók számára is hasznos lehet.

Az objektumorientált programozás egyik legfontosabb előnyeként tartjuk számon a kód újrahasznosíthatóságát. A napokban egy fórumban szál formájában itt a weblaboron is terítékre került ez a téma, és többektől elhangzott az a vélemény, hogy ugyanolyan könnyen lehet eljárás központú megközelítéssel újra felhasználható építő kockákat létrehozni, mint az objektumorientált eszközökkel. Ezt a témát járná körül ez a cikk, melynek alapját eredetileg belső oktatási célokra írtam meg egy Sitepointos bejegyzés által indíttatva.