ugrás a tartalomhoz

HUP Olvasók Választása Díj 2007

Török Gábor · 2007. Nov. 24. (Szo), 23.42
Szavazz a kedvenc TKR-edre, adatbázis-kiszolgálódra, böngésződre stb.!
 
1

TKR

Őry Máté · 2007. Nov. 25. (V), 01.44
hmm, szép betűszó :)
2

Mert?

Joó Ádám · 2007. Nov. 25. (V), 18.38
Elég széleskörűen használt már jóideje.
3

mit jelent?

zila · 2007. Nov. 25. (V), 18.43
Még sosem hallottam :) Tényleg.
4

CMS

Joó Ádám · 2007. Nov. 25. (V), 19.44
Tartalomkezelő rendszer.
5

CMS

Török Gábor · 2007. Nov. 25. (V), 19.44
Tartalomkezelő rendszer.
6

Uhh

zila · 2007. Nov. 25. (V), 21.08
Köszönöm :) Sosem értettem miért kell a szakzsargont magyarítani...
7

Mert szebb

Joó Ádám · 2007. Nov. 25. (V), 22.34
Azért, mert én szeretek magyarul beszélni, és a jövőben is szeretnék.
8

ottlap

Fekete Ferenc GDA · 2007. Nov. 25. (V), 23.44
ottlap, információs szupersztráda, kiszolgáló
11

castingolás

Joó Ádám · 2007. Nov. 27. (K), 00.10
  • Baromságokkal felesleges érvelni, egész pontosan nulla ember használta mióta egyszer leírták.
  • Ennek semmi köze a magyar szaknyelvhez, zsurnalisztikai kifejezés, ízlés kérdése, hogy kinek mennyire veszi be a gyomra.
  • A kiszolgáló egy teljesen jó magyar kifejezés, amellett, hogy tükörfordítása az angolnak, pontosan kifejezi a lényeget. Tudom, így nem hangzik olyan vagányul, mint a szerver…
14

aha

Fekete Ferenc GDA · 2007. Nov. 27. (K), 09.11
ennyi erővel felszolgáló is lehetne:) a kocsmában is van kiszolgáló

szerintem a tkr is ugyanekkora baromság, ha már itt tartunk.
19

Szakkifejezések magyarítása

Balogh Tibor · 2007. Nov. 27. (K), 13.23
Részben lehet, részben értelmetlen, mert pl. hülyeség jön ki belőle.
Ezen kívül, ha túlságosan ragaszkodunk ahhoz, hogy fordítsunk le mindent, akkor elvész a tartalom.

Nem attól értünk meg valamit, hogy magukat a szavakat megértjük, hanem hogy a mögötte lévő gondolatot.

Az Operációs rendszerek Tanenbaum könyv első kiadásában az OS helyett a lefordított kifejezés betűszavát OR használták. Ami elég megtévesztő, mert az OR meg egy logikai művelet neve. Talán még az I/O is lefordítva szerepelt a könyvben.

Szerintem az egyáltalán nem megfelelő magyarkodás az, hogy "de fordítsunk le mindent!". Épp a lényeg veszik el. Néha nehezebb megérteni egy ilyen "magyar" szöveget, mint "magyarítás" nélkül. Persze van értelme keresni magyar szavakat a különféle idegen kifejezések helyett:
  • site : weblap (a napilap, hetilap stb. példájára)
  • page : weboldal (az újságoldal példájára)
  • email : levél (ha nem fontos, hogy az elektronikus)
  • homepage : honlap (személyes weblapok esetén)
9

Szakzsargon

zila · 2007. Nov. 26. (H), 10.32
Azzal nincs semmi baj, hogy szeretsz magyarul beszélni. De amíg nincs egységes magyar számítástechnikai szaknyelv, addig ez csak nehezíti a megértést. Mellesleg a TKR semmivel sem szebb a CMS-nél. Mindkettő csúnya rövidítés. A magyar nyelv több mint ezer éves, szépen túlélt sok mindent, átvett rengeteg idegen szót az évszádok során mégis megmaradt a mi nyelvünknek. Nem hiszem, hogy a számítástechnikai kifejezések fogják megadni neki a kegyelemdöfést...

Nem véletlen, hogy az egyes szakmák szakkifejezéseit nem fordítják le, hiszen így könnyebben megértik egymást a szakmabeliek (nem csak az egy nyelvet beszélők). Jómagam sokszor találtam hasznos infót német/spanyol oldalakon úgy, hogy nem beszélek ezeken a nyelveken, de az a néhány szakkifejezés amit kisilabilzáltam segített elindulni valamerre. A keresésről nem is beszélve, ha én cms-t keresek akkor ahol szorgos nyelvőreink TKR-ről beszélnek kimaradnak a szórásból...
12

Szakzsargon – magyarul

Joó Ádám · 2007. Nov. 27. (K), 00.30
amíg nincs egységes magyar számítástechnikai szaknyelv, addig ez csak nehezíti a megértést

Kíváncsi vagyok, milyen útját látod az egységes magyar számítástechnikai szaknyelv kialakulásának azon túl, hogy kialakítjuk…

Mellesleg a TKR semmivel sem szebb a CMS-nél. Mindkettő csúnya rövidítés.

De szebb, mert magyar. A rövidítéseket én sem szeretem különösebben, de ettől függetlenül hasznosak.
A magyar nyelv több mint ezer éves, szépen túlélt sok mindent, átvett rengeteg idegen szót az évszádok során mégis megmaradt a mi nyelvünknek. Nem hiszem, hogy a számítástechnikai kifejezések fogják megadni neki a kegyelemdöfést...

Manapság sajnos igen gyors ütemben szorítják ki az elsősorban angol kifejezések az egyébként teljesen megfelelő magyarokat, illetve – ahogy az ábra mutatja – a magyar kifejezéseknek már esélyük sincs megszületni az angol mellett. És hiába próbálják sokan vészmadaraknak beállítani azokat, akik erre felhívják a figyelmet, logikusan gondolkodva ez a tendencia bizony egyértelmű eredményhez vezet. Vajon miért volt szükség a latin és német „szakszavak” után egy ún. nyelvújításra?

Nem véletlen, hogy az egyes szakmák szakkifejezéseit nem fordítják le, hiszen így könnyebben megértik egymást a szakmabeliek (nem csak az egy nyelvet beszélők).

Jómagam sokszor találtam hasznos infót német/spanyol oldalakon úgy, hogy nem beszélek ezeken a nyelveken, de az a néhány szakkifejezés amit kisilabilzáltam segített elindulni valamerre.

De lefordítják, lásd lejjebb is. A szakmabeliek pedig csak a szakszavak ismeretével nem fogják egymást megérteni – egy nyelv megtanulása mellett a szakszavak elsajátítása már igazán nem fáradság.

A keresésről nem is beszélve, ha én cms-t keresek akkor ahol szorgos nyelvőreink TKR-ről beszélnek kimaradnak a szórásból...

Ugye azért nem várod el, hogy a nyelvek alkalmazkodjanak a keresőkhöz? Nem lehet, hogy fordítva kéne működnie?
Ájánlom mindenkinek, hogy néha forgasson meg kicsit egy-egy igazi, magyar tőből képzett szót (igen kérem, mielött rávágjuk, hogy magyar szavak már nincsenek is, most jöhetnek az érvek, hogy nem kell félteni a magyart, mert sokszáz év alatt alig változott), igazán kifejezőek, mély jelentésűek.
13

Fordítások

Fraki · 2007. Nov. 27. (K), 02.56
Alapvetően a Weblabor gyakorlata nem tér el túlzottan más szakmákétól, valamilyen szinten mindenhol törekvés van a terminológia adaptálására. Ez sokszor a latin szintjén ki is merül, vagy (szerencsésebb esetben?) van rá nem-latin tő. Ha mindkettő létezik (pl. szerver-kiszolgáló; alany-szubjektum stb.), akkor a preferenciát befolyásolja a szöveget befogadó közeg (pl. ismeretterjesztő anyagban alany, szakmai konferencián, elméleti diskurzusban szubjektum).

A lényeg, hogy mindenképp adaptálásról van szó, nem pedig elsősorban fordításról. A szervert ugyanolyan magyarnak lehet tekinteni már, mint a kiszolgálót, a kettő helyettesíthető egymással bárhol, és a stílus kedvéért variálható. Sok esetben viszont a nem-latin tő nem fejezi ki pontosan ugyanazt, mint amit a latin (ez az alany-szubjektum esetében pl. előfordulhat), ilyenkor ugye marad a latin tő, és az említett közeg miatt igenis szempont, hogy a terminológia mennyiben tér el a nemzetközitől. Tehát mindkét irányba van húzóerő.

Mindezektől függetlenül a betűszavak magyarításának semmi értelmét nem látom, a TKR ugyanis semmivel sem "magyarabb"/magyarosabb mint a CMS, ahogy a KL (kompakt lemez) sem magyarabb a CD-nél. Ezeknél a kiejtés számít, nem pedig az, hogy mit rövidít. Akkor lenne idegenes a CMS, ha "szíemesz"-nek ejtenéd, de szerintem nincs olyan emberfia köztünk, aki ezt az erőszakot tenné magán.

Nem értek egyet azzal, hogy a betűszavak fordítása általános gyakorlat lenne. Pl. a legvadabb napján se jutna eszébe egy nyelvésznek sem, hogy a HPSG-t FKFSNy-ként (fejközpontú frázisstruktúra-nyelvtan) kezdje el emlegetni. Ugyanúgy nem hallottam még HE-sről meg EE-sről, csak HR-esről.
15

Riposzt :)

zila · 2007. Nov. 27. (K), 11.20
Kíváncsi vagyok, milyen útját látod az egységes magyar számítástechnikai szaknyelv kialakulásának azon túl, hogy kialakítjuk…

Hát ezzel már sokszor, sokan próbálkoztak, szerintem majd egy új Kazincy és tsa. megoldja :) Viccen kívül én nem tartom magam elég felkészültnek arra, hogy honosítsak bármilyen idegen szót (se angolul nem beszélek tökéletesen, se a magyar nyelvtant nem vágom annyira, hogy ilyenre vállalkozzak. Én csak egy programozó vagyok, nem nyelvész.

Manapság sajnos igen gyors ütemben szorítják ki az elsősorban angol kifejezések az egyébként teljesen megfelelő magyarokat, illetve – ahogy az ábra mutatja – a magyar kifejezéseknek már esélyük sincs megszületni az angol mellett.

Néhány magyar szó: csizma, papucs (török), kucsma, nadrág, pajta, párna, pogácsa, rétes (szláv), palacsinta (román)
Én magamtól nagyon kevés szóról tudom eldönteni, hogy ősmagyar szóval állok-e szemben vagy sem. Őszintén szólva különösebben nem is érdekel.

Vajon miért volt szükség a latin és német „szakszavak” után egy ún. nyelvújításra?

Talán mert elérte a kritikus tömeget az idegen szavak és kifejezések száma, gondolom nem véletlenül, talán pont azért mert túl merev volt a nyelv nem követte az eseményeket úgymond, de nem csak ezért történt, hanem az egységesítés miatt is, hiszen ahány tájegység annyiféle kiejtés és helyesírás burjánzott.

Ugye azért nem várod el, hogy a nyelvek alkalmazkodjanak a keresőkhöz? Nem lehet, hogy fordítva kéne működnie?

Nem várom el. De amíg angolul összehasonlíthatatlanul több információt találok a neten addig nincs miről beszélni. Ha egy egyébként jó magyar forrást azért nem találok meg mert mindent ész nélkül magyarít az rosszabb mintha inkább meghagyta volna azt néhány kulcszót/kifejezést/rövidítést úgy ahogy a világ többi része ismeri és használja.

Amitől nekem is égnek áll a hajam, az az amikor teljesen köznapi szavakat használnak angolul/németül, mert az olyan menő és trendi...(Nem találtam megfelelő szolúciót. Összehívok egy meetinget.) Azt tudja valaki, hogy a turistaosztály miért van magyarul, míg a business class miért van többnyire angol formájában?
16

off: repülő

gex · 2007. Nov. 27. (K), 11.43
Azt tudja valaki, hogy a turistaosztály miért van magyarul, míg a business class miért van többnyire angol formájában?

talán mert a business class-t nem a magyaroknak találták ki? :D te hány magyar embert ismersz aki egyrészt megengedheti magának másrészt meg is engedi?
17

Ez tetszett

zila · 2007. Nov. 27. (K), 11.57
Nagyon jó a magyarázat :D
18

re: riposzt

Fraki · 2007. Nov. 27. (K), 12.50
Hát ezzel már sokszor, sokan próbálkoztak

És folyamatosan próbálkoznak is, több-kevesebb sikerrel. Nincs is vele semmi gond.

Én csak egy programozó vagyok, nem nyelvész.

Az mindegy, a szakterminológia fordítása nem nyelvészeti feladat. Azt a szakma alakítja ki.

De amíg angolul összehasonlíthatatlanul több információt találok a neten

Én a keresőket nem keverném ide, mert a keresővel rá fogsz keresni a magyar terminológiára is. A baj az, hogy a TKR nem magyar terminus (s valószínűleg nem is lesz az, legalábbis remélem, de az idő majd eldönti), hanem semmilyen, egyelőre.

Összehívok egy meetinget.

Pedig a meetingnek nincs is pontos magyar megfelelője.
20

meeting?

saxus · 2007. Nov. 27. (K), 13.27
Pedig a meetingnek nincs is pontos magyar megfelelője.


Pedig a szótárban van rá elég találat. Nem hiszem, hogy ne lehetne pl. megbeszélést használni helyette. Mások is találtak rá a nyelvükben szót (németek, pl: Besprechung).

Tudom, a megbeszélés az nem olyan trendi...
21

Keresés

zila · 2007. Nov. 27. (K), 14.43
Én a keresőket nem keverném ide, mert a keresővel rá fogsz keresni a magyar terminológiára is.

Épp ez az, hogy nem fogok. Ha az első keresésemben megtalálom amit kerestem (angolul) akkor nem fogok tovább erőlködni. Oszlop vége, tovább mászni felesleges :)
Vannak jó magyar szakkifejezések szép számmal, de magyar szakmai rövidítésekre hirtelen nem is tudok példát mondani (de mégis, a NYÁK mint nyomtatott áramkör). A tartalomkezelő rendszer is teljesen ok, de a TKR már problémásabb, a masszív párhuzamos feldolgozás megint rendben van, de rövidítve nem MPF-ként használnám, hanem MPP, a központi feldolgozó egység hosszú KFE értelmetlen, inkább processzor és CPU...
Javaslom a következő rövidítések használatát:
TCP/IP: átvitel vezérlési eljárás és hálózatközi eljárás ÁVE/HE
HTTP: hiperszöveg átviteli eljárás HSZÁE
SSH: Biztonságos Héj BH
SQL: strukturált lekérdező nyelv SLNY
PEAR: PHP kiterjesztés és alkalmazás gyűjtemény PKAGY
XML: bővíthető jelölőnyelv VJNY
MVC: Modell Nézet Vezérlő MNV
CSS: Lépcsőzetes Stíluslap LSL
JSP: Java Kiszolgáló Lapok JKL
RoR: Rubin a síneken RaS
RPC: Távoli Eljárás Hívás TEH (és persze VJNY-TEH)
RPN: Fordított Lengyel Jelölés FLJ
FIFO: Elsőnek be, Elsőnek ki EBEK
LIFO: utolsónak be, elsőnek ki UBEK
UML: Egységesített Modellező Nyelv EMNY
IC: Integrált áramkör IÁ (így legalább nem keverhetjük össze az InterCity-vel, de abból meg városközi járat VKJ esetleg VKV lesz)

Na jól van, csak érzékeltetni akartam a rövidítések magyarításának veszélyeit :)

Pedig a meetingnek nincs is pontos magyar megfelelője.

Hogy ne lenne. Több is van. Megbeszélés. Tárgyalás.

Szerintem már jól szétoffoltuk ezt a topikot, akarom mondani alaposan eltértünk a tárgytól :)
22

php kimaradt

gex · 2007. Nov. 27. (K), 16.37
PHP: PHP hiperszöveg előfeldolgozó PHE (PHSZEF?)
de a hiperszövegen még gyúrnék egy kicsit. az a hiper nem elég ősmagyar nekem. ;)
23

Egyetértünk, én is kiemeltem a betűszavakat mint külön, ne

Fraki · 2007. Nov. 27. (K), 17.33
Egyetértünk, én is kiemeltem a betűszavakat mint külön, nem lefordítandó kategóriát.

meeting: szerintem épp azért nincs pontos megfelelője, mert több is van. Értekezlet, ülés, megbeszélés, tárgyalás: mind kicsit más konnotáció, és ahol ezeket jelenti, ott a magyart használják (a pedagógus értekezletre megy, a hivatalnok meg ülésre). A magyarok viszont a meeting-et egy spec. jelentésben vették át, méghozzá kifejezetten a céges egyeztetéseket kell érteni alatta. Ez végülis lefedi, csak hát a meeting rövidebb, és ezek a megbeszélések nem ritkán valamilyen vonatkozásban nemzetköziek (egyeztetés külföldi kollegákkal stb.), és ezt is tükrözheti a szó.
24

Téma lezárva

Török Gábor · 2007. Nov. 27. (K), 17.58
Skacok, szerintem ezt a témát túltárgyaltuk, lezárhatjuk.
10

Minden témában megvan

Török Gábor · 2007. Nov. 26. (H), 10.34
Human Resource Management (HRM), Humán Erőforrás Menedzsment (HEM), Emberi Erőforrás Menedzsment (EEM) stb.