W3C ajánlás lett a SOAP 1.2
Június 24-ei hír, melyet a W3C Magyar Irodájának weblapján is olvashatunk, hogy a SOAP 1.2-es verziója a W3C dokumentumok között az ajánlás státuszba lépett. Az ajánlás négy dokumentumot ölel fel: a bevezetést, az üzenetküldő keretrendszer leírását, segédletet, továbbá az állítás és tesztgyüjteményt. Hogy pontosan mi is a SOAP, és mi neki a története?
A SOAP a hivatalos megfogalmazás szerint "egy egyszerű protokoll a struktúrált információk szétszórt, elosztott környezetben való továbbítására". Másképpen fogalmazva arra jó, hogy platformtól és programozási nyelvtől, környezettől függetlenül lehetőségünk legyen hálózaton keresztül eljárásokat futtatni, üzeneteket küldeni. Ha valaki találkozott volna a web szolgáltatásokkal, nos itt most a web szolgáltatásokat megvalósító protokollról lesz szó.
A történelem
A SOAP-pal kapcsolatos hírek 1998 elején láttak napvilágot. A Microsoft kezdte el fejleszteni, karöltve a Userland Software nevű céggel. Mivel a fejlesztések elhúzódtak, ezért a Userland úgy határozott, hogy megjelenteti egy korai verzióját a projektnek. Ez 1998 februárjában történt, ekkor ismerkedhetett meg a világ az XML-RPC protokollal. A protokoll egyik tulajdonsága, hogy nagyon egyszerű, a spedifikációja mindössze 1600 szóból állt. A protokoll aztán más nagyvállalatok tetszését is megnyerte, így csatlakozott a Hewlett Packard és az IBM is.
Az 1.0-ás verzió 1999/2000 környékén látott napvilágot. A tapasztalatok és a folyamatos használat eredményeként az IBM segített átszervezni a specifikációt, hogy minél inkább megfeleljen a napi követelményeknek, ez hozta magával a SOAP 1.1 megjelenését. Ehhez a verzióhoz már 11 nagy gyártó csatlakozotott, és a W3C-hez benyújtották a munkatervet 2000 májusában.
A protokoll, a W3C-hez való benyújtás után nagyon népszerű lett, rengeteg fejlesztő, gyártó készített megvalósítást hozzá. Ennek köszönhetően ma már PHP, Perl, JAVA, C, C++, .Net, JavaScript, Python és számos más megvalósítása ismert. Csak PHP-re (legalább) hét (!) megoldás látott napvilágot. 91 megvalósítás listája található meg itt. A megvalósítások és azok népszerűsége aztán magával hozták azt is, hogy egyre több cég is felsorakozott a technológia mögé, fejlesztő építette bele programjába a SOAP támogatást, így a Sun, az IBM, a Borland, a HP, a Zope, a Ximian, az Apple, az Oracle - és még folytathatnánk a sort. Végül a Microsoft rátett még egy lapáttal, tavaly megjelent a .Net és ennek valamennyire részeként megjelentek a web szolgáltatások.
Röviddel a SOAP 1.1 benyújtása után, 2000 szeptemberében alakult meg a W3C-n belül az XML Protocol Working Group (XML Protokoll Munkacsoport), mely többek között a SOAP 1.2-n dolgozott, dolgozik. A csoport most ért el tehát oda, hogy megjelenjen már W3C ajánlásként a SOAP.
A jövő
A SOAP még korántsem befejezett protokoll, sok változás várható vele kapcsolatban a jövőben. Többek között hiányznak belőle a biztonságos kapcsolattartást lehetővé tevő megoldások, az azonosítások, a "session" kezelés és egyéb más olyan szolgáltatások, melyek fontosak lennének ebben a környezetben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a technológia rossz, vagy hogy manapság nem használható biztonságos körülmények között, csak annyit, hogy erre még nincsen szabványos, a W3C által ajánlott módszer. Az XML Protokoll Munkacsoportnál is még számos jegyzet illetve munkaterv állapotban levő dokumentum vár a továbbgondolásra, melyek nagy részéből várhatóan szintén ajánlás lesz. Mivel a SOAP mögé "aki számít" odaállt (szerencsére pont egy elég független technológiáról van szó :), ezért a SOAP-nak nagy esélye van arra, hogy egy annyira elfogadott és széles körben használt szabványos technológiává váljon, mint a HTML nyelv.
További információk
A SOAP kifejezetten jól dokumentált, számos leírás érhető el vele kapcsolatban. Párat össze is gyűjtöttem, akit további részletek érdekelnek ezeken elindulva biztosan megtalálja a választ.
A legyegyszerűbb a W3C Magyar Irodának a honlapjáról indulni, ahol magyarra fordítva a bejelentés eleje megtalálható. Innen számos link van a hivatalos leírásokra, és magára az ajánlásra. Ezek kapcsán juthatunk el az XML Protokoll Munkacsoport honlapjára is.
Egy szép gyűjteményt találhatunk a Google Könyvtárban is, ehhez ide kattintva tudunk eljutni. Ebből a listából emelném ki a soapware.org címet, mely a Userland Software által összeállított gyűjteményt tartalmazza a témával kapcsolatosan.
Végül pár konkrét PHP-s, Perl-es megoldásra hívnám fel a figyelmet:
- SOAPLite (Perl teljes)
- PerlEx (Perl szerver)
- nuSOAP (PHP teljes)
- PHPSOAP (PHP teljes)
- PEAR-SOAP (PHP teljes)
- eZ SOAP (PHP teljes)
Akit érdekel a technológia (van olyan, akit nem? :), és ki szeretné próbálni, ajánlom figyelmébe a Google SOAP API-ját, mely itt érhető el. Kellemes próbálgatást!
■ A SOAP a hivatalos megfogalmazás szerint "egy egyszerű protokoll a struktúrált információk szétszórt, elosztott környezetben való továbbítására". Másképpen fogalmazva arra jó, hogy platformtól és programozási nyelvtől, környezettől függetlenül lehetőségünk legyen hálózaton keresztül eljárásokat futtatni, üzeneteket küldeni. Ha valaki találkozott volna a web szolgáltatásokkal, nos itt most a web szolgáltatásokat megvalósító protokollról lesz szó.
A történelem
A SOAP-pal kapcsolatos hírek 1998 elején láttak napvilágot. A Microsoft kezdte el fejleszteni, karöltve a Userland Software nevű céggel. Mivel a fejlesztések elhúzódtak, ezért a Userland úgy határozott, hogy megjelenteti egy korai verzióját a projektnek. Ez 1998 februárjában történt, ekkor ismerkedhetett meg a világ az XML-RPC protokollal. A protokoll egyik tulajdonsága, hogy nagyon egyszerű, a spedifikációja mindössze 1600 szóból állt. A protokoll aztán más nagyvállalatok tetszését is megnyerte, így csatlakozott a Hewlett Packard és az IBM is.
Az 1.0-ás verzió 1999/2000 környékén látott napvilágot. A tapasztalatok és a folyamatos használat eredményeként az IBM segített átszervezni a specifikációt, hogy minél inkább megfeleljen a napi követelményeknek, ez hozta magával a SOAP 1.1 megjelenését. Ehhez a verzióhoz már 11 nagy gyártó csatlakozotott, és a W3C-hez benyújtották a munkatervet 2000 májusában.
A protokoll, a W3C-hez való benyújtás után nagyon népszerű lett, rengeteg fejlesztő, gyártó készített megvalósítást hozzá. Ennek köszönhetően ma már PHP, Perl, JAVA, C, C++, .Net, JavaScript, Python és számos más megvalósítása ismert. Csak PHP-re (legalább) hét (!) megoldás látott napvilágot. 91 megvalósítás listája található meg itt. A megvalósítások és azok népszerűsége aztán magával hozták azt is, hogy egyre több cég is felsorakozott a technológia mögé, fejlesztő építette bele programjába a SOAP támogatást, így a Sun, az IBM, a Borland, a HP, a Zope, a Ximian, az Apple, az Oracle - és még folytathatnánk a sort. Végül a Microsoft rátett még egy lapáttal, tavaly megjelent a .Net és ennek valamennyire részeként megjelentek a web szolgáltatások.
Röviddel a SOAP 1.1 benyújtása után, 2000 szeptemberében alakult meg a W3C-n belül az XML Protocol Working Group (XML Protokoll Munkacsoport), mely többek között a SOAP 1.2-n dolgozott, dolgozik. A csoport most ért el tehát oda, hogy megjelenjen már W3C ajánlásként a SOAP.
A jövő
A SOAP még korántsem befejezett protokoll, sok változás várható vele kapcsolatban a jövőben. Többek között hiányznak belőle a biztonságos kapcsolattartást lehetővé tevő megoldások, az azonosítások, a "session" kezelés és egyéb más olyan szolgáltatások, melyek fontosak lennének ebben a környezetben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a technológia rossz, vagy hogy manapság nem használható biztonságos körülmények között, csak annyit, hogy erre még nincsen szabványos, a W3C által ajánlott módszer. Az XML Protokoll Munkacsoportnál is még számos jegyzet illetve munkaterv állapotban levő dokumentum vár a továbbgondolásra, melyek nagy részéből várhatóan szintén ajánlás lesz. Mivel a SOAP mögé "aki számít" odaállt (szerencsére pont egy elég független technológiáról van szó :), ezért a SOAP-nak nagy esélye van arra, hogy egy annyira elfogadott és széles körben használt szabványos technológiává váljon, mint a HTML nyelv.
További információk
A SOAP kifejezetten jól dokumentált, számos leírás érhető el vele kapcsolatban. Párat össze is gyűjtöttem, akit további részletek érdekelnek ezeken elindulva biztosan megtalálja a választ.
A legyegyszerűbb a W3C Magyar Irodának a honlapjáról indulni, ahol magyarra fordítva a bejelentés eleje megtalálható. Innen számos link van a hivatalos leírásokra, és magára az ajánlásra. Ezek kapcsán juthatunk el az XML Protokoll Munkacsoport honlapjára is.
Egy szép gyűjteményt találhatunk a Google Könyvtárban is, ehhez ide kattintva tudunk eljutni. Ebből a listából emelném ki a soapware.org címet, mely a Userland Software által összeállított gyűjteményt tartalmazza a témával kapcsolatosan.
Végül pár konkrét PHP-s, Perl-es megoldásra hívnám fel a figyelmet:
- SOAPLite (Perl teljes)
- PerlEx (Perl szerver)
- nuSOAP (PHP teljes)
- PHPSOAP (PHP teljes)
- PEAR-SOAP (PHP teljes)
- eZ SOAP (PHP teljes)
Akit érdekel a technológia (van olyan, akit nem? :), és ki szeretné próbálni, ajánlom figyelmébe a Google SOAP API-ját, mely itt érhető el. Kellemes próbálgatást!
