ugrás a tartalomhoz

Abbr, acronym, q - a leghülyébb címkék

Charybdis · 2007. Feb. 20. (K), 20.25
Elöször az abbr és az acronym címkékről, két cikket találtam:

http://larsholst.info/blog/index.php?p=14


http://www.smackthemouse.com/20040108

Ezen címkékkel kapcsolatban két kérdésem lenne:
1. Mért kell különbséget tenni a mozaikszavak és a rövítések között? Semmi értelme. Pl. a WWW mozaikszó, a radar is mozaikszó, de az elsőt betűzve ejtjük ki, a másodikat pedig szóként. Gondlom főleg a képernyőfelolvasók miatt léteznek ezek a címkék, akkor így viszont semmi értelme hogy abbr és acronym is legyen. Legyen minden abbr, és csináljunk aural stíluslapot arra, hogy betűzve vagy szóként kell kiejteni a rövídítést.

Érdemes követni a jelenlegi rossz és átgondolatlan specifikációt, vagy lehet mindenhol abbr címkét használni?

Ja és ha írok tutorialt az XML-ről, akkor mind a 321 XML szót tegyem abbr címkék közé, title nélkül???

Egyébként meg az acronym inkább az olyan mozaikszó szerintem, amit szóként ejtünk ki, minden más abbr. Azaz a HTML abbr, a WWW is abbr, de a MÁV acronym, mert szóként ejtjük, a BKV megint abbr, mert betűzve, a Benelux és a radar acronym , mert szóként ejtjük ki őket.

2. A q címke közé kell zárni az olyan szöveget is, ami azért van idézőjelben, mert nem szó szerint kell ejteni? A spec szerint csak idézetet kell vele megjelölni, pl: A Toldiban olvashatjuk: "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja..." - Ezt gondolom ajánlott q címkék közé zárni, de mi van ezzel: A q, abbr, acronym címkék elég "hülye" címkék. - Ekkor a hülye szót kell q címkék közé zárni?
 
1

Bármit lehet

Ajnasz · 2007. Feb. 20. (K), 21.30
Természetesen úgy használod a tageket, ahogyan jól esik, ám leglogikusabbnak az tűnik, ha jelentésüknek megfelelően használod őket.

abbr = rövidítések
acronym = mozaikszavak

rövidítés != mozaikszó

q = quote = idézet
XML = tedd belátásod szerint, szvsz oldalanként egyszer, az első előfordulásnál elgendő - lásd weblabor
2

Ugyanezt kérdeztem

Charybdis · 2007. Feb. 20. (K), 21.42
Hát most semmit nem mondtál igazából :) Tudom, hogy a q idézet, de amit nem szó szerint értesz, és azért van idézőjelben, az idézet vagy sem?

És a rövídíéseket szerintem nem azért kell jelölni, hogy az olvasó tudja, mit jelent. Úgyis meg kell őket magyarázni, hanem inkább hogy a képernyőfelolvasó tudja, hogy betűzve, vagy szóként ejtse a rövítíést. Ezért kérdezem, hogy kell-e az összes x db. XML rövídítést jelölni abbr címkével, de title NÉLKÜL, vagy nem?
3

Mi az idézet?

Ajnasz · 2007. Feb. 20. (K), 23.32
OMG, most akkor azt akarod mondani, hogy nem tudod, mi az az idézet? Értelmező szótárban keress rá, biztosan megtalálod... Attól, hogy valamit írásban idézőjelek közé teszünk, még nevezzük idézetnek...

Egy taget nem azért használunk, hogy a megjelenítő|felolvasó úgy jelenítse meg, ahogyan azt mi elképzeltük, hanem azért mert szemantikailag az a helyes. Ezért is ajánlott a css-t használni a font és egyéb tagek helyett.
4

Charybdis · 2007. Feb. 21. (Sze), 00.00
De azért nem volt olyan rossz az elképzelésem. Mert amit írásban idézőjelbe teszel, és nem szó szerint vagy gúnyosan kell érteni, akkor azt beszédben más hangsúllyal mondod, hogy érzékeltesd a különbséget.

Ezért mért ne lehetne tudatni a felolvasóval egy q taggel, hogy ezt a szót máshogy kell hangsúlyozni... De ha nem így van, akkor bocsánat.

De szerintem a strong, az em meg hasonló elemek is főleg arra valók, hogy ezeket más hangsúllyal mondja ki a felolvasó. Meg persze a szemantikusság miatt, tudom én, de ez főleg ezért fontos.
5

Felolvasás

kgyt · 2007. Feb. 21. (Sze), 02.24
Egy felolvasó szoftver nem azért fogja betűzni, mert te ilyen-olyan tegbe teszed... Legalábbis nem ez a célja a tegeknek. A felolvasó betűzni fogja akkor is, ha végig verzál, vagy ha a kivételszótárában szerepel stb.
Szívesen kipróbálom, ha ez megnyugtat, de inkább azt tartsd szemelőtt, hogy szemantikus, valid kódot hozz létre, az csak segít a felolvasáskor...

Ez legyen a fontossági sorrend:
  1. valid kód
  2. szemantika
  3. aural.css (ha egyáltalán kell, legtöbb esetben szükségtelen)
6

Igazad van, hogy nem pontos

Jano · 2007. Feb. 21. (Sze), 03.07
Először az idézés kérdése, mert az egyszerűbb. Ez egyértelmű: az idézés az idézést jelent és nem azt, hogy valamit idézőjelbe teszel. Az csupán véletlen, hogy épp mindkettőt így jelöljük. A hülye jelzős mondatodban a hülye szót nem tudod megjelölni a jelenlegi HTML eszközökkel.

Abbr, acronym: Két nagyon jó írást találtál, linkeltél. Egyikből kiderül, hogy valójában minden acronym egyben abbr is. Valamint, hogy valójában az abbr jelölést nem minden abbr alakzatra kell használni.

1) Nincs jelölve: Valójában rövidítés, de már beépült, pl Benelux. A szabvány készítők gondoltak arra, hogy sok betűszó már annyira beépült önálló szóként a nyelvbe, hogy azt nem kell külön kiemelni, magyarázni, másrészt a készítőknek se feltétlenül jutna eszébe megjelölni.

2) Acronym: Mozaikszó, betűszó amit szóként kell ejteni. Itt a betűszó feloldása mellett a felolvasók veszik hasznát a jelölésnek. Az egyik írás szerint valójában erre nincs szükség és az XHTML 2.0-ban se szerepel (egyelőre/már).

3) ABBR: Rövidítés ami általában az őt alkotó szavak kezdőbetűiből áll és betűket külön felolvasva kell ejteni. A felolvasó programokon kívűl hagyományos böngészők is megjelölik és eger ráhuzáskor megjelenítik a feloldását.

Gondolatmenet tehát az, hogy ha valami rövidítés akkor alapból ABBR-vel lehet jelölni, ezután lehet tovább finomítani azzal, hogyha szóként ejted akkor acronym.

Belinkelt írásban én nem értek egyet azzal, hogy maga a tartalom úgyis valószínűleg tartalmazza a rövidités magyarázatát, ezért szükségtelen azt technikailag támogatni. Erre nagyon jó ellenpélda a Weblabor automatizált rövidítés felismerő alkalmazása, ami például ebben a hozzászólásodban is megjelölte a HTML és XML szavakat.

Nem értem viszont, hogy miért gondolod, hogy az XML elemek neveit rövidítésként kéne jelölni? Ezek elnevezések és mégha valóban rövidítésből is származnak akkor sem kell ezt megjelölni, mert soha nem használjuk helyettesítésükre a "hosszú változatukat".
7

Nem kell mindet?

Charybdis · 2007. Feb. 21. (Sze), 11.22
Tehát mondjuk az XML szót első előforduláskor jelölöm abbr címkével, és adok neki title-t is, meg alá is húzom. Akkor a második előfordulást már egyáltalán nem kell jelölni, vagy így azért még kell jelölni:
<abbr>XML</abbr>
Mert az egyik belinkelt cikk szerint így kell a további előfordulásokat jelezni.
8

Jelöld

Jano · 2007. Feb. 21. (Sze), 11.58
Mindig jelöld, de a title elég első alkalommal. A jelölést a felolvasó tudja használni, hogy ne mondjuk "kszömöl"-nek próbálja kiejteni hanem tudja, hogy betűnként kell.
10

Nagyon akarom helyesen használni az abbr-t és az acronymot, de

Charybdis · 2007. Már. 18. (V), 19.58
Nagyon akarom helyesen használni az abbr-t és az acronymot, de néhány írást elolvasva össze vagyok zavarodva.

Most a Web standars.org egyik oldalát néztem meg, gondolom hogy ők helyesen használják ezeket a címkéket: http://www.webstandards.org/learn/faq/

Ha megnézitek a forrást, akkor a HTML, XHTML rövidítéseket nem jelöli semmilyen címkével. Viszont az RSS és WaSP rövidítéseket már jelöli az abbr címkével.

De az RSS ugyanolyan rövidítés, mint az XHTML, akkor az egyik miért van megjelölve, és a másik miért nem??? Ha a Webstandards.org is rosszul használja ezeket a címkéket, akkor én meg sehogyan sem fogom őket használni, mivel nem egyértelmű a szabvány.

Egyébként nekem most konkrétan arra kéne válasz, hogy egy szövegben kell-e jelölni abbr címkével az XML, HTML, CSS, XHTML, JPG, PNG rövidítéseket, vagy sem, valszeg ezek után nem fogom jelölni őket sehogyan sem.

Egyébként itt a weblaboron rosszul vannak megjelölve a rövídítések, mert az XHTML és a HTML rövítíések nem acronymok, hanem abbr-ok. És a title-t is felesleges hozzá írni minden hsz-ben. Tehát ennyit ezen címkék használhatóságával kapcsolatban.