Weblabor

Ahányan definiálni próbálják a Web 2.0-át, annyi eltérő megközelítést ismerhetünk meg. Az egyik népszerűsödő meglátás szerint a Web 1.0 a statikus oldalakat jelentette, a Web 2.0 a dinamikusan formált és alakuló webhelyeket, míg a most alakulóban lévő elosztottabb, szemantikus webet már Web 3.0 néven kellene nevezni. Mivel azonban már elég széles körben ezutóbbi szemlélet megnevezéseként terjedt el a Web 2.0, ezért mi is maradjunk ennél a terminológiánál.

Richard MacManus és Joshua Porter a Digital Web Magazine nemrég megjelent cikkében foglalják össze a legfontosabb eltéréseket a korábbi webes felületekkel összehasonlítva. Fontosnak tartják a szemantikus leírást, akár XML alapú formátumokról, akár HTML-ről van szó. Kiemelik, hogy a webhelyek helyett a webszolgáltatások kerülnek előtérbe, mindenki szolgáltatóvá léphet elő. Futótűz szerűen terjed a remix kultúra, a megjelenített tartalmak RSS-ből vagy más forrásból táplálkozó kollázsainak kialakítása.

A web alkalmazásunk által biztosított szolgáltatások és csatornák használatával a hagyományos navigáció teljesen átformálódik, a speciális kliensek biztosítják a felhasználói igényekhez adaptálódó tartalomszolgáltatást. A közzétett anyagokhoz köthető metaadatok folyamatosan rakódnak le a weben, akár elosztott, több felhasználós sémákkal. Végül mindezek összefoglalásaként a webről alkotott gondolkodásunk sokkal inkább programozói szemléletű lesz, hiszen sok esetben már nem emberek, hanem gépek számára készítjük alkalmazásainkat.