A viselkedés és a megjelenítés korrekt szétválasztása - saját DTD-vel
Az A List Apart tegnap két érdekes cikkel jelentkezett. Az első JavaScript Triggers címmel azt a problémát járja körbe, hogy ha a viselkedést (JS) teljesen különválasztjuk a megjelenéstől (HTML), akkor bizonyos esetekben problémákba fogunk ütközni, ha paramétereznünk kell a viselkedési réteg függvényeit. Egyszerű megjelölések esetén az
Habár a javaslat kétségtelenül lázadónak tűnhet a szerencsére ezidőtájt domináns szabványosságot követő irányok mentén, de nem sokáig, hiszen a szomszédos Validating a Custom DTD című cikkben rögtön megoldást kapunk a saját DTD kialakítására, azaz az XHTML megfelelő kiterjesztésére, melynek segítségével szabványos keretek közé terelhetjük saját módosításainkat is.
Ezt a módszert már mások is javasolták a
■ id vagy class HTML attribútumok elegendőek lehetnek, ám nem feltélenül szemantikusan. Célszerű lehet új attribútumok bevezetése.Habár a javaslat kétségtelenül lázadónak tűnhet a szerencsére ezidőtájt domináns szabványosságot követő irányok mentén, de nem sokáig, hiszen a szomszédos Validating a Custom DTD című cikkben rögtön megoldást kapunk a saját DTD kialakítására, azaz az XHTML megfelelő kiterjesztésére, melynek segítségével szabványos keretek közé terelhetjük saját módosításainkat is.
Ezt a módszert már mások is javasolták a
target attribútum bevezetésére XHTML Strict használata esetén, azonban a viselkedési réteg paraméterezésére még nem jelent meg hasonló javaslat. Az biztos, hogy a JavaScript függvények ilyen paraméterezése előrelépés lehet, hiszen értékek megadását is lehetővé teszi, nem csak címkék elhelyezésére ad lehetőséget, ám továbbra is csak szöveges paraméterekhez vagyunk kötve.
