MozCampEu08 élménybeszámoló

Az embereket 2 szállodába osztották szét, az egyik 5 perc sétára volt, a másikból busszal hozták/vitték az embereket. Én a távoli szállodában laktam. A konferencia helyszínén volt ingyen WiFi, a szállodában nem volt.

Péntek este a szállodába kicsit nehezen találtunk oda, követtünk egy nagyon magabiztos angolt, aki nagyon magabiztosan az ellenkező irányba indult. Kálmán GPS-szel a kezében próbálta meggyőzni, de csak 2 km felesleges legyaloglása után sikerült ez (nem vitt rá a lélek, hogy otthagyjuk tévelyegni!). Utána az angol nem köszönte meg, hanem a kiadott térképre fogta tévedését, és másnap már nem is köszönt nekünk.

Előadások

Az előadásokon általában nem értettem, hogy kinek akar szólni. A legtöbbször marketinges bevezetővel indultak, és nemigen jutottak túl az általánosságokon, amikkel elvileg minden fejlesztő és honosító tisztában van. Mélyebb technikai előadás talán egy volt, amit láttam.

Sokszor elhangzottak az én felfogásom szerint visszatetsző mondatok ("jók vagyunk!", "tapsoljuk meg magunkat!" stb.), míg a valós problémák nem kaptak kellő figyelmet és megértést. Pl. a Firefox keynote után valaki megkérdezte, hogy mi van az enterprise-zal. Erre ködösítés volt a válasz, például hogy a cégeknek még tanulni kell ezt az open source dolgot, fel kell világosítani őket, hogy megy ez, hogy nem kívánságműsor van, hanem patchet kell küldeni stb. Arról nem esett véletlenül sem szó, hogy nagy számú firefoxos munkaállomást hogy kell központilag menedzselni, hogy illeszthető be a meglévő menedzsment eszközök alá. Tudtommal sehogy vagy nehezen, de ezt ki kéne mondani, és megjelölni a kibontakozás útját. Ez hiányzik az enterprise-hoz, nem a marketing rizsa. Valószínűleg még nem láttak közelről enterprise-t...

A Thunderbird előadás után valaki bátortalanul felvetette, hogy nem lenne baj, ha a Thunderbird legalább annyit tudna, mint az Outlook Express (gy.k. a Windowshoz ingyen adott gagyilevelező). Le lett hurrogva, hogy nem, ez nem fontos. Hát mi a fontos? A vezetőség szerint az információcsere új paradigmájának kidolgozása, divathóbortoknak való megfelelés. Nem elég nekik, hogy gyártsanak egy jó levelezőklienst, mert az túl unalmas, mindenképpen valami egyesített messaging alkalmazást akarnak, persze még nem tudni, hogy konkrétan ez milyen lesz, de biztos nagyon cool.

Akármilyen értelmetlennek tűnik, lesz Mozilla mobilon. Már van is egy demo (Fennec), ami Nokia 800-as internetpadon fut, semmi máson. Innen még messze a világuralom, de a cél ez. Tisztában vannak a nehézségekkel, azaz hogy 1000 platform, kis képernyő, kis memória, lassú processzorok, kis sávszélesség, bugos SDK-k, ezernyi szellemi tulajdonjog mindenen, de mégis belevágnak, mert úgy érzik, hogy ez kell. Valamelyik okos elemző ugyanis azt hallotta, hogy a fejlődő országokban, pl. Afrikában, az embereknek nincs PC-jük, de mobiljuk van, és akkor az internet áldásait így lehet hozzájuk eljuttatni. No comment.

Felvetítették a Mozilla terveit is a 2010-es évig bezáróan. Ez nem ám az volt, hogy az RFC-knek és W3C-ajánlásoknak megfelelő, kis memóriafoglalású, gyors és biztonságos szoftverek fejlesztése. Hanem pl. növelni kell a Firefox market share-t és mindshare-t. (Figyelem: új buzzword. Már nem elég a piaci részesedést figyelni, hanem azt is kell, hogy az emberek tudatában mennyire van benne, hogy a Firefox egy menő márka.) Kell a mobil. Az embereket meg kell tanítani, hogy tudatosan bánjanak az adataikkal a neten. (Ez OK is lenne, de miért a Mozilla feladata ez?) Erről bővebben lehet olvasni, aki bírja az ilyet: itt. Egyébként ezeket már Whistlerben is elmondták.

Több előadás volt a lokalizációról, és mint évek óta ezzel foglalkozó ember, elszomorodtam, hogy még mindig itt tartunk. A fejlesztők és a lokalizációt felügyelő menedzserek nem értik a lokalizálás folyamatait, pazarlóan bánnak az emberi erőforrásokkal (hiszen ingyen van nekik!). Ilyen a kereskedelmi programok lokalizációjánál elképzelhetetlen lenne. Egy viszonylag kicsi program (pl. Firefox) lokalizációja embertömegeket mozgat meg, az űrkorszakban kőbaltával esnek neki a feladatnak, és hatalmas eredményként kommunikálják, hogy már van egy Python library, ami nemsokára ki is lesz adva, ami képes parse-olni a Mozilla lokalizálásához szükséges fájlformátumokat. Nekem 2002-ben is voltak már ilyen Perl scriptjeim, igaz nem annyira robusztusak, mint ez a Python library, de elképesztő, hogy 60 nyelvre le van fordítva a Firefox, és csak most, 2008-ban kezdenek ráeszmélni, hogy talán jó lenne ezt a munkát megkönnyíteni. Egyelőre tehát van egy library, amit az tud használni, aki tud egy kicsit programozni Pythonban, és ki tudja szedni a forrást az SVN-ből. A Microsoft már 12 éve is vizuális fordítóeszközökkel (pl. látható a párbeszédpanel fordítás közben) fordíttatott. Valószínűleg jobban átgondolták. A lokalizációval foglalkozó vezetőktől és fejlesztőktől azt várnám, hogy nézzenek szét egy kicsit a világban, ismerjék meg, hogy hol tart a világ. A mostani konferenciára kiutaztattak 150-200 embert. 10 ember repülőjegyéből már vehetnének egy site licencet egy fordítássegítő termékből, hogy minden fordító ingyenes klienssel vagy a weben keresztül kultúráltan fordíthatna, kihasználva a technika vívmányait (fordítási memória, terminológiai adatbázis, helyesírás-ellenőrzés, konzisztencia-ellenőrzés, szám-, placeholder-, kódellenőrzés stb.). Nem lesz open source, na bumm. Ehelyett saját kis toolok fejlesztése folyik, amik SOHA nem fogják ezt a színvonalat elérni, mert 1-2 hobbiprogramozó nem tudja lefejleszteni azt, amit 15 éve fejleszt erre specializálódott csapat.

A „buli”

Szombat este volt a buli/díszvacsora, egy tengerparti kávézóba volt meghirdetve. Kb. 1 órás metrózgatás után kiértünk a tengerpartra, ahol a hely megtalálása kisebb gondot okozott. A GPS-ben nem volt benne (első gyanús jel!), aztán kérdezgetve valahogy mégis meglett. Útközben viccelődtem, hogy biztos egy tengerparti halsütő büfében lesz a buli, és a helyszínre érkezve kiderült, hogy tényleg. Egy kb. 30 férőhelyes kis étterem+terasz előtt nyüzsgött 200 mozillás, hogy megkapja az ingyen italt, amit egy ember osztott. Ekkor Kálmánnak úgy döntöttünk, hogy ezt a helyet kihagyjuk. Később, visszafelé sétálva megint benéztünk, akkor épp az ételért tolongtak. Végül pár száz méterrel arrébb vacsoráztunk egy másik étteremben.

Konklúzió

Összességében nem akarom nagyon lehúzni a rendezvényt, hiszen gyakorlatilag ingyen mentem, vasárnap délután megnéztem egy kicsit Barcelonát, ahol korábban még nem voltam. Köszönöm, hogy meghívtak és ott lehettem. De ha már elszórtak egy csomó pénzt erre, lehetett volna figyelni még pár dologra. Pl. nem a város szélén rendezni és megszállni, mert ezzel az erővel Mucsaröcsögén is lehetne, jóval olcsóbban. Két szálloda helyett inkább egyben lehetett volna a társaság, és a wifi is jól jött volna a szállodában. Whistler ebből a szempontból telitalálat volt, ott minden jó volt a nehézségek (áramszünet, sziklaomlás) ellenére. Az előadásokon pedig nem az önfényezést és a marketinget kéne nyomni, hanem inkább valódi kérdéseket felvetni, vagy máshol nem elérhető információkat megosztani a közönséggel.