Webes tartalmak hozzáférési irányelvei 2.0

W3C Munkavázlat 2004 március 11.

A jelen változat:
http://www.w3.org/TR/2004/WD-WCAG20-20040311/
A legutolsó változat:
http://www.w3.org/TR/WCAG20/
Korábbi változat:
http://www.w3.org/TR/2003/WD-WCAG20-20030624/
Szerkesztők:
Ben Caldwell, Trace R&D Center
Wendy Chisholm, W3C
Gregg Vanderheiden, Trace R&D Center
Jason White, University of Melbourne

Kivonat

A World Wide Web Consortium (W3C) 1999 májusában ajánlásként bocsátotta ki a Webes tartalmak hozzáférési irányelvei 1.0 (WCAG 1.0). A mostani 2.0-ás munkavázlat a WCAG 1.0-ra épül. A célja ugyanaz: kifejteni azt, hogy hogyan lehet a webes tartalmat hozzáférhetővé tenni hátrányos helyzetű embertársaink számára és meghatározni a hozzáférés kívánatos szintjeit. A WCAG 1.0-ról beérkezett visszajelzéseket beépítve a 2.0 változat munkavázlata az irányelvekre összpontosít. Megkísérli az irányelveket a technológiák szélesebb körére alkalmazni, és olyan megfogalmazást használni, amit eltérő célcsoportok is megérthetnek.

A dokumentum státusza

Ez a szakasz a dokumentum publikálása idején meglévő státuszát írja le. A dokumentum szerepét más dokumentumok tölthetik be. A jelenlegi W3C publikációk listája és ennek a technikai jellegű beszámolónak a legfrissebb átdolgozása megtalálható a W3C technikai jellegű beszámolóinak mutatójában a http://www.w3.org/TR/ címen.

Az anyagot a Webes tartalmak hozzáférési irányelvei Munkacsoport (WCAG WG) készítette el, hogy megmutassa, hogy milyen lehetne az általánosabb (kevésbé HTML-specifikus) WCAG irányelvek olvasata. A munkavázlat egyelőre nem élvezi a WCAG Munkacsoport teljes egyetértését és még nem ment keresztül a szokásos W3C eljáráson. A munkavázlat így semmiképpen sem váltja le a WCAG 1.0-t.

A munkavázlattal kapcsolatos nyitott kérdéseket lásd a „WCAG 2.0 munkavázlat témakövetése” című dokumentumban. Hasonlóképpen hozzáférhető a „WCAG 2.0 munkavázlat változásainak története”.

A munkavázlatként való közreadás nem jelenti a W3C tagság jóváhagyását. Ez egy vázlat, amit más dokumentumok bármikor frissíthetnek, leválthatnak vagy elavulttá minősíthetnek. A csakis mint munka alatt lévő dokumentumot lehet idézni. A W3C aktuális Ajánlásai és más technikai jellegű dokumentumok listája hozzáférhető.

A Munkacsoport a public-comments-wcag20@w3.orgcímen üdvözöl minden, a dokumentummal kapcsolatos megjegyzést. A levelezési lista archívuma nyilvánosan elérhető. A WCAG WB levelezési listán folytatott viták archívuma szintén elérhető nyilvánosan.

Jelen specifikációval kapcsolatos szabadalmi közleményeket a W3C elveivel összhangban a WCAG Munkacsoport szabadalmi közlemények oldalán lehet megtalálni.

A dokumentum a W3C Web Hozzáférhetőségét Érintő Kezdeményezésének (WAI) részeként jött létre. A WCAG Munkacsoport céljait a Munkacsoport alapszabályában vitatták meg. A WCAG Munkacsoport a WAI Technikai Aktivitás részét alkotja.


Tartalomjegyzék

Mellékletek


Bevezetés

Cél

A jelen dokumentum a hozzáférhető webes tartalmak tervezési elveit vázolja fel. Ha ezeket az irányelveket figyelmen kívül hagyjuk, a hátrányos helyzetűek} talán egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek leküzdése árán férnek hozzá a tartalomhoz. Ha viszont alkalmazzuk ezeket, az irányelvek hozzáférhetővé teszik a webes tartalmat számos webes felhasználásra szánt eszközön (például telefonokon, kézi eszközökön, kioszkokon, hálózati berendezéseken). Ha széles eszközpark számára tesszük hozzáférhetővé, a tartalom az emberek számára a legkülönfélébb helyzetekben válik elérhetővé.

A dokumentumban szereplő tervezési elvek minden webes alapú tartalomra alkalmazható tág fogalmakat jelölnek, és nem a HTML, az XML vagy bármely más technológia egyedi sajátosságaira vannak tekintettel. Ennek a megközelítésmódnak az a jellegzetessége, hogy a tervezési elveket különféle helyzetekben és technológiáknál is alkalmazni lehet, még olyanoknál is, melyek ma még nem is léteznek.

Hogyan olvassuk ezt a szöveget

Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az irányelvek megértését és hogy az emberek figyelmét azokra a részekre segítsük terelni, amelyekre szükségük van, az irányelvek több, egymással összefüggésben lévő dokumentumban kerültek bemutatatásra. Három réteg áll az irányelvek információinak rendelkezésére.

1. - A felső réteg - A tervezési alapelvek, az irányelvek és a sikeresség feltételeinek áttekintése

A felső réteg címe „A webes tartalmak hozzáférhetőségének irányelvei. 2.0” ami nem más, mint az a dokumentum, amit Ön e pillanatban olvas. A dokumentum tartalma:

  1. Egy bevezetés

  2. A hozzáférhetőség négy alapelve (Érzékelhető, Működőképes, Értelmes és Erőteljes).

  3. A (nem technológia specifikus) irányelvek (összesen 14).

  4. A sikerfeltételek (előírás), valamint definíciók, előnyök és példák (ezek nem kötelező jellegűek)

  5. Egy definíciókat, hivatkozásokat és más kiegészítő információkat felölelő melléklet.

2 - Technológia-specifikus ellenőrzési listák

Az általános irányelvek kiegészítéseként rendelkezésre fognak állni technológia specifikus ellenőrzési listák. Ezek fogják tartalmazni azokat a követelményeket, amelyeket a WCAG 2.0 munkavázlat előír a különféle technológiák számára.

Szerkesztői jegyzet: ezek az ellenőrzési listák még nem készültek el. Jelenleg az sem tiszta, hogy ezek kötelező érvényűek lesznek-e vagy sem. Ha a listák nem kötelező érvényűek, akkor könnyebb őket aktualizálni. Ha igen, akkor az ezeket érintő változtatások módosítják a megfelelés meghatározását. Ahhoz azonban, hogy az irányelveket tesztelni lehessen, az ellenőrzési listákat lehetséges, hogy kötelező érvényűnek kell tekinteni.

3. - Az alsó réteg - az alkalmazást érintő technológia specifikus információk

A technikai dokumentációk kódpéldákat, képernyőképeket és más, egy adott technológiára jellemző információkat fognak tartalmazni. Ezek a dokumentumok nem lesznek kötelező érvényűek. Tartalmazni fogják a követelményeknek való megfelelésre vonatkozó különféle stratégiákat, valamint - ahol jelenleg is léteznek ilyenek - az előnyben részesített megközelítésmódokat. A példák között lesz:

  • A Hipertext jelölőnyelv (HTML) és a Kiterjeszthető hipertext jelölőnyelv (XHTML) technikái

  • Lépcsőzetes stíluslap (CSS) technikák

  • A szerver oldali programozás technikái

  • A kliens oldali programozás technikái

  • A skálázható vektorgrafika (SCG) technikái

  • Szinkronizált multimédia-integráció nyelvet (SMIL) illető technikák

  • Kiterjeszthető jelölőnyelv (XML) technikák

(Ezek aktív ugrópontok lesznek mihelyt publikálják a megfelelő Munkavázlatot)

Célközönség

Ezeket az irányelveket úgy írták meg, hogy számos csoport szükségleteinek megfeleljenek a döntéshozóktól a végrehajtókig, azokig akik a webes tartalmakat létrehozzák és azokig is, akik a kódokat írják. A szerzők mindent megtettek annak érdekében, hogy a dokumentum a lehető legkönnyebben olvashatóbb és használhatóbb legyen, és közben őrizze meg a technológiai leírások megkövetelte pontos és világos megfogalmazást. Azok számára, akik jelen dokumentumban szereplő irányelveket először használják fel, különösen figyelmébe ajánljuk a Web Hozzáférhetőség Kezdeményezés Oktatási és Fejlesztési Munkacsoportjának tevékenységét.

A megcélzott terület(ek)

Ezek az irányelvek széles témakört fednek le, és hasonlóképpen széles körben fogalmaznak meg a webes tartalom hozzáférhetőbbé tételét célzó ajánlásokat. Olyan ajánlásokat tartalmaznak, melyek hátrányos helyzetű embertársaink teljes köre számára hozzáférhető és használható tartalom előállítására vonatkoznak. Az irányelvek általában nem tartalmazzák a használhatóságra vonatkozó szokásos ajánlásokat, kivéve ahol ezeknek a szokott használhatóságot érintő kihatásokon túlmutató vonatkozásaik vannak.

Elsőbbségek és technikák

A WCAG 2.0 jelenlegi munkavázlata a WCAG 1.0-ra épül és tükrözi a WCAG 1.0 1999 májusi közreadása óta beérkezett észrevételeket. Bár az 1.0 és a 2.0 ugyanazokat a megközelítésmódokat követte, a mondanivaló összeszervezése és a szerkezet megváltozott. Míg az 1.0 irányelvekkel az ellenőrzési listákat, a WCAG 2.0 munkavázlata a ugyanezekkel a sikeresség alapkövetelményeit csoportosítja. Ahol a WCAG 1.0 fontossági sorrendbe rendezi az ellenőrzési listákat, ott a Munkavázlat a sikerfeltételeket sorolja be három szint valamelyikébe.

Ezen felül újrafogalmazták az általános tervezési elveket, hogy ezeket széles körűen, a meglévő és most születő technológiákra lehessen alkalmazni. A WCAG 2.0 Munkavázlatban nincsenek technológia specifikus alkalmazási követelmények vagy technikák, de kapcsolódni fog egyedi technológiákra jellemző követelménylistákhoz, példákhoz és technikákhoz (amint ezek a dokumentumok megfelelő állapotban rendelkezésre állnak).

A Webes tartalomhoz való hozzáférhetőség irányelveit kialakító munkacsoport azon fáradozik, hogy biztosítsa annak a lehetőségét, hogy azok a szervezetek és személyek akik már használják a WCAG 1.0-át (ami továbbra is stabil és amire továbbra is lehet hivatkozni) zökkenőmentesen térhessenek át a WCAG 2.0-ra. A WCAG 1.0 ellenőrzési pontjai valamint a WCAG 2.0 irányelvei és sikerességi alapfeltételei közti hasonlóságokról és különbségekről további információért kérjük, hogy az olvasó (az egyelőre vázlat formában rendelkezésre álló) WCAG 1.0 és a WCAG 2.0 munkavázlat egymásnak való megfeleltetése című dokumentumhoz forduljon.

Megfelelés

Szerkesztői jegyzet: a javasolt megfelelési sémában van néhány nyitott kérdés. Ez a szakasz a dokumentumban használt megfelelési sémát vázolja fel. Arra bátorítunk mindenkit, hogy jelezzenek vissza, kommentálják és tegyenek újabb javaslatokat.

Az irányelveket három sikerfeltétel-kategóriába osztottuk:

  • Első szintű sikerfeltételek:

    1. nem határozzák meg az információ megjelenési módját

    2. minden weboldalra ésszerű módon alkalmazhatóak

    3. némelyik géppel ellenőrizhető. Mások emberi megítélés alá esnek. Az emberi vizsgálatot igénylő sikerfeltételek számos tesztelő egybeeső véleményét eredményezik.

  • A második szintű sikerfeltételek:

    1. a tartalmat egy bizonyos módon tálaló szerző beavatkozását igényelhetik

    2. minden weboldalra ésszerű módon alkalmazhatóak

    3. némelyik géppel ellenőrizhető. Mások emberi megítélés alá esnek. Az emberi vizsgálatot igénylő sikerfeltételek számos tesztelő egybeeső véleményét eredményezik.

  • A harmadik szintű sikerfeltételek:

    1. olyan kiegészítő feltételek, amelyek túllépnek az első és második szinten, és amelyeket azzal a céllal lehet alkalmazni, hogy a weblapokat minél több, bármely, vagy bizonyos fajta fogyatéktól sújtott embertársunk el tudja érni

Szerkesztői jegyzet: Hogy megkönnyítsük a feltételekhez kapcsolt szintekről folytatott vitát, egy szögletes zárójellel jelölt megjegyzést kapcsoltunk minden feltételek végéhez. "[V]" (látható - visible) jelöli, hogy a feltétel nem határozza meg az információ megjelenítési módját és "[I]" (láthatatlan - invisible) jelöli azt, hogy a feltétel teljesítéséhez szükség van egy a tartalmat adott módon megjelenítő szerzőre.

Megjegyzés:

Vannak olyan irányelvek amelyek nem tartalmaznak első szintű sikerfeltételeket.

Megfelelési tanúsítványok

  1. Hogy érvényes megfelelési tanúsítványt nyerhessünk egy webes forrásra, a forrásnak minden irányelv valamennyi első szintű sikerfeltételét teljesítenie kell.

  2. A "WCAG 2.0 Level A" tanúsítványt lehet nyerni ha minden irányelv valamennyi első szintű sikerfeltétele teljesült.

  3. A "WCAG 2.0 A+" tanúsítványt lehet nyerni ha minden irányelv valamennyi első szintű és néhány második szintű sikerfeltétele teljesült.

  4. A "WCAG 2.0 AA" tanúsítványt lehet nyerni ha minden irányelv valamennyi első és második szintű sikerfeltétele teljesült.

  5. A "WCAG 2.0 AA" tanúsítványt lehet nyerni ha minden irányelv valamennyi első, második és harmadik szintű sikerfeltétele teljesült.

Szerkesztői jegyzet: A WCAG 1.0-val kapcsolatos visszajelzések azt mutatják, hogy a fejlesztők gyakran meg sem kísérlenek a másodlagos fontosságú ellenőrzési pontoknak megfelelni, mivel semmi sem jelzi a megfelelést illető állásfoglalásban, hogy „többet tettek az A szintnél, de az AA szinthez nem eleget”. A javasolt „AA+” a lehetőséget ad a fejlesztőknek, hogy azt mondják: „Többet tettem az A-nál, de nem végeztem el minden AA-t”. A WCAG Munkacsoport néhány tagjának azonban kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogy legyenek-e egyáltalán „+”-os megfelelést illető állásfoglalások, például A+, AA+.

  • Hogyan közöljék a megfelelésre vonatkozó állásfoglalásban, hogy melyik irányelvet teljesítették? metaadatok formájában? a honlap elérhetőségre vonatkozó állásfoglalásában? más módon?
  • Hogyan közöljék a megfelelésre vonatkozó állásfoglalásban, hogy mennyi második szintű feltételt teljesítették? metaadatok formájában? Egy A+n-nel (n=a teljesített AA feltételek)? a honlap elérhetőségre vonatkozó állásfoglalásában? más módon?
  • Ha az A+-t állítják, követeljünk-e állásfoglalást arról, hogy mely feltételek teljesültek?
  • Van külön logó az A, A+ és AA szintekre? Ha van, mire mutat a logó?
  • Nem lehet összevetni az A+ megfelelésre vonatkozó állásfoglalásokat csak ha részletes információt szolgáltatnak a teljesített kritériumokról.
  • A részletes teljesítési információkat metaadatokban kellene közölni? Kétséges, hogy ezt aktualizálni fogják, különösen ha a honlap az idők folyamán veszít a hozzáférhetőségéből. Az is igaz, hogy nem tudnánk metaadatokat követelni, mivel némely cég jelezte, hogy jogi és ISO 9000-es leágazások meggátolhatják a pontos teljesítés leírására szolgáló metaadatok elküldését.
  • Ha lehetőség lenne az „A+n” állásfoglalásra, ahol az n a teljesített kritériumok számát jelzi, néhány fejlesztő azt jelentené, hogy arra bátorítanák őket, hogy több feltételnek feleljenek meg és növeljék az általuk jelenthető számot. Az emberek azonban valószínűleg összevetnék a számokat és ezek az összevetések félrevezetőek lennének. Például egy „A+2”-es honlap lehet, hogy inkább hozzáférhető mint az A+3-as, attól függően, hogy mely kritériumokat teljesítették.
  • Van egy olyan javaslat mely szerint az AAA-nak való megfeleléshez csupán a harmadik szintű sikerfeltételek egy bizonyos százalékát kell teljesíteni.

Minden megfelelésre vonatkozó állításnak (legalább) az alábbiakat tartalmaznia kell:

  1. Az irányelv-változatot, amire az állítás vonatkozik és az irányelv-dokumentum keltezett URI-jét.

  2. Az állítás hatálya – annak leírása, hogy az állítás a honlap vagy az alkalmazás mely részét érinti.

    Szerkesztői jegyzet: Kivételt kell-e tenni bizonyos tartalomtípusok számára, például harmadik féltől származó vagy facsimilében szolgáltatott, szerzői jogi törvény hatálya alá eső anyagokra? Hogyan lehet meghatározni a hatályosság körét? Összeillő eljárás-e az, amit a felhasználónak kell képesnek lenni befejezni? Ez egy hozzáférhető tartalmon átvezető ösvény?

  3. A feltételek amelyekre az állítás vonatkozik.

  4. A megfelelésre vonatkozó állítás kelte.

A WCAG 1.0-nak megfelelő honlapok

A WCAG 1.0-nak jelenleg megfelelő és a WCAG 2.0 felé forduló honlapok tőkét akarnak kovácsolni a hozzáférhetőség megvalósítása irányába tett múltbéli erőfeszítéseikből. A megfelelést illető minősített állásfoglalás lehetővé teheti ezt a rugalmasságot. Például megfelelést illető állásfoglalásban benne lehet a következő állítás: „A 2003 április 24. előtt létrehozott vagy módosított anyagok megfelelnek a WCAG 1.0-nak. A 2003 április 24. után létrehozott vagy módosított anyagok megfelelnek a WCAG 2.0-nak.”

Szerkesztői jegyzet: bizonyos esetekben könnyebb betartani a WCAG 2.0 Munkavázlatot mint a WCAG 1.0 Ajánlást, más esetekben azonban nehezebb teljesíteni a feltételeket a WCAG 2.0-ban mint a WCAG 1.0-ban. A WCAG Munkacsoport át fogja tekinteni a WCAG 1.0 és a WCAG 2.0 teljesítése közti különbségeket és tanácsot fog adni a WCAG 1.0-nak jelenleg megfelelő fejlesztők számára. A tanácsok feltehetőleg a WCAG 1.0 teljesítési profilhoz hasonlóak lesznek, de a WCAG 2.0-ra és a WCAG 1.0-ról a WCAG 2.0-ra való áttérésről kapcsolatos információkra fognak vonatkozni. Egyelőre azonban nem tudunk ilyen tanácsokkal szolgálni.

A tervezési alapelvek összefoglalása

A fő cél olyan webes tartalmat létrehozni, ami észlelhető, működtethető és megérthető a lehető legszélesebb felhasználói kör számára és mind most, mind a jövőben kompatibilis az általuk alkalmazott segítő technológiákkal. Az alapelvek a következők:

  1. A tartalomnak érzékelhetőnek kell lennie.

  2. A tartalom interfész elemeinek működőképeseknek kell lenniük.

  3. A tartalomnak és a vezérlőelemeknek érthetőeknek kell lenniük.

  4. A tartalomnak elég szilárdnak kell ahhoz lennie, hogy a jelenlegi és a jövőbeli technológiával is együtt tudjon működni.

A hozzáférhető webtartalom számos embert segít, nem csak a fogyatékosokat. A tényleges világban a rámpákat a biciklisek, a babakocsit használók és a tolókocsiban közlekedők is használják. A hozzáférhető webtartalom hasonlóképpen hasznos számos hátrányos helyzetű és ép ember számára. Például azok az emberek akik ideiglenesen rögzített feltételek közepette dolgoznak, például zajos környezetben, ahol nem hallak jól, vagy éppen egyáltalán nem hallanak, vagy autóvezetés közben, amikor a szemük le van foglalva (az út figyelésével), hasznát vehetik egy hozzáférhető weboldalnak. Egy keresőrobot ugyancsak megtalálhatja egy filmbeli híres idézet helyét, ha a film feliratozva van.

Megjegyzés:

Ezek az alapelvek csak az olvasó ember számára készült webtartalmakra vonatkoznak. Egy olyan strukturált adatbázis vagy metaadatgyűjtemény, ahol az adatokat szándékoltan egy másik gép használja fel és ahol nem követelmény a felhasználói felület megléte, kívül esik az irányelvek értelmezési tartományán.

Felhasználói igények

Felsorolunk néhány lehetséges forgatókönyvet (ez természetesen semmi szín alatt nem a hátrányos helyzetek és szükségletek típusai kimerítő felsorolása):

  • Aki hallásssérült a hangzóanyag vizuális megjelenítését szeretné.

  • Aki látássérült a vizuális információ hangzó vagy tapintható megfelelőjét szeretné (braille írással vagy tapintható grafikával).

  • Akinek nincs ereje gyorsan vagy könnyedén mozogni a lehető legkevesebb mozgást kívánja igénybe venni, és szeretné hogy rendelkezésre álljon a számára szükséges idő, amikor a web felhasználó felületével dolgozik.

  • Aki nem jól olvas, valószínűleg szeretné meghallgatni a felolvasott információt.

Ha a webes tartalom alkalmazza a dokumentumban leírt tervezési elveket, a felhasználók alkalmas stratégiákkal és segítő technológiák igénybevételével el fogják tudni érni a tartalmat. Számos olyan eszközt van amit a hátrányos helyzetűek a web tartalmának használatba vételéhez igénybe vesznek. További mélyebb részleteket lehet olvasni arról, hogy a hátrányos helyzetűek hogyan használják a hozzáférhető és a hozzáférhetetlen webes tartalmakat a „Hogyan használják a hátrányos helyzetűek a webet” című dokumentumban.

Hozzáférhető webes tartalom tervezése

Az irányelvek a hozzáférhető webes tartalom tervezésének alapkövetelményeit tartalmazzák. Ez a dokumentum nem azzal a céllal készült, hogy mélyreható és hatékony módon azt a hátteret nyújtsa a tanulás iránt érdeklődőknek, ami a hozzáférhető web tervezésének megtanulásához elengedhetetlen. Ezért tehát az olvasókat a Web Hozzáférhetőség Kezdeményezés Oktatási és Fejlesztési Munkacsoportjának tevékenységéhez utaljuk.

Első alapelv: a tartalomnak érzékelhetőnek kell lennie.

1.1 irányelv. A nem szöveg típusú tartalom mellett biztosítsunk azok szöveges megfelelőit amelyek ugyanazt a célt szolgálják vagy ugyanazt az információt közvetítik mint a nem szöveges tartalom, kivéve amikor annak egyedüli célja, hogy sajátos érzékszervi tapasztalatokat nyújtson (például zene vagy vizuális művészet) amely esetben kielégítőnek mutatkozik egy szöveges felirat vagy leírás.

Első szintű sikerfeltétel az 1.1. irányelvhez

  1. A szöveges megfelelők világosan vannak hozzákapcsolva a nem szöveges tartalomhoz, kivéve amikor a nem szöveges tartalom célja, hogy sajátos érzékszervi tapasztalatokat nyújtson (például szöveg nélküli zene vagy vizuális művészet). [I]
    • A szöveges megfelelő ugyanazt a szerepet tölti be, amit a szerző a nem szöveges tartalomnak szánt (vagyis hordozza az összes szándék szerinti információt és betölti a nem szöveges tartalom szerepét).

  2. Az olyan nem szöveges tartalomnak aminek célja, hogy sajátos érzékszervi tapasztalatokat nyújtson (például szöveg nélküli zene vagy vizuális művészet) van pontosan hozzárendelt szöveges címkéje vagy szöveges leírása. [I]

Második szintű sikerfeltétel az 1.1. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nincs második szintű sikerfeltétel.

Harmadik szintű sikerfeltétel az 1.1. irányelvhez

  1. Egy szöveges dokumentumról (például filmforgatókönyv) biztosítják, hogy tartalmazza az összes fontos vizuális információt, párbeszédet és egyéb fontos hangzóanyagot. [I]

Ki veszi hasznát az 1.2. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A vak, gyengén látó, értelmi fogyatékos vagy bármely okból olvasási nehézségekkel küszködő embertársaink megfelelő segédtechnológiát használva fel tudják olvastatni a szöveget.

  • A siket, nagyothalló, vagy bármely okból a hangzó információk megértésének nehézségével küszködő embertársaink el tudják olvasni a szöveges megjelenítést vagy megfelelő segédtechnológiát használva jelbeszédre tudják lefordíttatni és megjeleníttetni.

  • Siket és vak embertársaink braille írással tuják elolvasni a szöveget.

Példák az 1.1. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: nyomógombként használt kép (rövid szerepmegfelelő)

    Jobbra mutató nyíl ikont használjuk egy diavetítés következő diájára mutató linkként. A szöveges megfelelő a „Következő dia”, így a képernyő olvasó elolvassa a „Következő dia” kifejezést és automatikusan felismeri, hogy ez egy link, hozzáadva a link szót, vagy megváltoztatva a szintetizátor hangját.

  • 2. példa: grafikon (rövid cím + hosszabb leírás)

    Egy oszlopgrafikon veti össze a június, július és augusztus során eladott szerkezeteket. A rövid címke így hangzik: „Első ábra – A júniusi, júliusi és augusztusi eladások”. A hosszabb leírás meghatározza a grafikon vagy az ábra típusát, ahhoz hasonlóan, ahogyan a grafikonról vagy az ábráról is le lehet olvasni, nagy vonalakban összegzi az adatokat és azokat táblázatban vagy más hozzáférhető módon közli.

  • 3. példa: mozgókép (rövid cím + hosszabb leírás)

    Az animáció azt mutatja be, hogy hogyan kössünk csomót. A rövid címke így hangzik: „Mozgókép mutatja be, hogy hogyan kössünk takácscsomót”. Ugyanennek bővebb kifejtése leírja a csomózáshoz szükséges kézmozdulatokat.

  • 4. példa: beszéd hangzóanyaga. (rövid cím + átírás)

    A weboldalba egy hangállományt ágyaztak be. A rövid címke így hangzik: „Az elnök beszéde a gyűlés résztvevőihez.” A hangklip után közvetlenül egy link vezet a szöveg átírásához.

  • 5. példa: egy szimfónia hangállománya (rövid címke)

    A weboldalba egy hangállományt ágyaztak be. A rövid címke így hangzik: „Beethoven 5. szimfóniája a Bécsi Filharmónikusok előadásában.”

1.2 irányelv. Az időhöz kötött megjelenítésekhez biztosítsunk szinkronizált média megfelelőket.

Szerkesztői jegyzet: Hogy teljesíthessük a kiadási határidőt, az irányelv hatálya alá eső témák megoldását a következő Munkavázlatunkra halasztottuk. Az elsődleges kérdés ez: „Hogyan lehetne ezeket a sikerfeltételeket minden webkamerára, hírközlő eszközre és házi közvetítésre alkalmazni?” Több lehetőséget figyelembe vettünk, például hogy a jelenlegi sikerfeltételeket az első szintről a másodikra visszük át, vagy hogy a teljesítési igazolások tekintetében adunk arra lehetőséget, hogy a webhely bizonyos részeit kizárjuk azáltal, hogy „A webhely minden oldala és az ezen lévő alkalmazások kielégítik a WCAG 2.0 első szintű irányelveit, kivéve az http://example.org/webcam/-on lévő webkamerát.”

Első szintű sikerfeltételek az 1.2. irányelvhez

  1. Audió-vizuális média esetén biztosítják a képi elemek hangzó átírását. [I]
  2. Feliratokat biztosítanak minden fontos párbeszédhez és hanganyaghoz az idő-függő anyagokban. [I]
  3. A leírásokat és feliratokat szinkronizálják az általuk reprezentált elemekkel. [I]

    Megjegyzés:

    Ez a kivétel a 2. és a 3. feltételre is vonatkozik.

  4. Ha a webes tartalom valós idejű videó audió sávval, biztosítják a valós idejű feliratozást. [I]
  5. Ha a webes tartalom valós idejű, nem interaktív videó (példának okáért a környező állapotok, egyebek között az időjárásra vonatkozó információk webkamera nézete), akkor az alábbiak valamelyikéről kell gondoskodni: [I]
    • egy, az 1.1. irányelvnek megfelelő pótlék (például egy folyamatos szöveges időjárás jelentés)

    • link az 1.1. irányelvnek megfelelő pótlékra (például link egy, az 1.1. irányelvnek megfelelő, időjárással foglalkozó weblapra)

  6. Ha egy csak audió vagy csak videó anyagot tartalmazó bemutató azt igényli, hogy a felhasználó interaktív módon a bemutató alatt bizonyos időközönként válaszoljon, szinkronizált egyenértékű (hangos, képi vagy szöveges) bemutatót biztosítanak. [I]

2. szintű sikerfeltételek az 1.2. irányelvhez

  1. Szinkronizált feliratokat biztosítanak minden valós idejű közvetítéshez. [I]

    Szerkesztői jegyzet: Felmerültek arra vonatokozó kérdések, hogy mi lehetséges és minek kell kötelezőnek lennie a valós idejű hangi leírás szempontjából, mivel nem lehet tudni, hogy hol lesznek lyukak a hanganyagban (amikor el lehet olvasni a leírást), és vannak további, a valós idejű események leírására vonatkozó problémák is.

3. szintű sikerfeltételek az 1.2. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nem léteznek 3. szintű sikerfeltételek.

Ki veszi hasznát a 1.2 irányelvnek (tájékoztatás)

  • A siket vagy halláskárosult embertársaink a hangzó információkat a feliratokon keresztül érhetik el.

  • A vak, gyengén látó, valamint azon értelmi fogyatékos embertársaink számára hasznosulnak a képi információk hangzó átírásai akik a történések képi tolmácsolása során nehézségekkel küszködnek.

A fogyatékok nélkül élő emberek is hasznosíthatják a pótlólagos médiákat:

  • A hangos környezetben vagy hangtompítóval dolgozó emberek gyakran támaszkodnak feliratokra.

  • A feliratok sokaknak segítenek nyelvi és olvasási képességeik fejlesztésében.

  • A hangzó átírások a képi információkat közvetítenek azoknak, akik ideiglenesen nem a képi megjelenítést nézik, például akkor, amikor egy oktatófilmet követve a kezeiket figyelik.

  • A feliratok és a szöveges átírások lehetővé teszik a média állományok mutatózását és keresését.

megjegyzés:

Az emberek egy érzékét két vagy több különböző dolog követésére késztető idő-függő bemutatók bizonyos felhasználók számára jelentős korlátot jelenthetnek. A bemutató jelegétől függően lehetőségünk van tartózkodnunk az olyan forgatókönyvektől, ahol például egy siket felhasználótól azt kérjük, ahogy egy időben nézze a képernyőn folyó tevékenységet és olvassa a feliratokat. Ez azonban élő közvetítés (például egy futball mérkőzés) esetén elérhetetlen. Ahol lehetséges (különösen oktatási és gyakorló anyagoknál) úgy szolgáltassuk a tartalmat, hogy ahhoz ne kelljen több párhuzamos eseményt egyetlen érzékszervvel követni vagy biztosítsunk a videó leállításának lehetőséget a felhasználónak, hogy a felirat olvasása közben ne szalassza el a képet.

Példák az 1.2. irányelvhez (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: filmrészlet hangzó átírásával és feliratokkal.

    Egy filmből részleteket közölnek a weboldalon. A részletben egy gyermek morzsacsíkot húzva próbál becsalogatni egy kiskutyát a szobájába. Mivel a hangsávon csak a gyerek dünnyögését hallani, gyermek dünnyögése után felhangzó az hangzó átírás így hangzik: „Charlie a szobájához vezető minden lépcsőfokra morzsát rak.” A dünnyögés során olvasható felirat: „[néma dünnyögés].”

  • 2. példa: egy tudósítás videója.

    Egy videóklip kísér egy nagyvárost elöntő árvízről szóló tudósítást. A riporter beszámol a helyszínről. Hangzó átírás nem szükséges. A feliratok a riporter szavait jelenítik meg.

  • 3. példa: néma animáció.

    Egy animáció azt mutatja, hogy egy fehér arcú, fekete öltözetű pantomimjátékos felmászik egy láthatatlan létrára. Ehhez az animációhoz nincs hangsáv. Sem felirat, sem hangzó átírás nem szükséges. Ehelyett – az 1.1. irányelvnek megfelelően – szöveges címkéket és átírást kell szolgáltatni.

1.3. irányelv. Biztosítsuk az információnak, a működésnek és a szerkezetnek a megjelenítéstől való elkülöníthetőségét.

Első szintű sikerfeltételek az 1.3 irányelvhez

  1. A következőket programmal (például kódnyelv vagy adatmodell segítségével) lehet kinyerni a tartalomból anélkül, hogy a felhasználónak értelmeznie kellene a bemutatót. [I]
    1. Hierarchikus elemek és kapcsolatok, például:

      • bekezdések

      • listák

      • címsorok

      • a táblázatok mezői és fejsorai közötti kapcsolatok

    2. Különféle elemek közötti nem hierarchikus kapcsolatok, úgy mint:

      • kereszthivatkozások és más összefüggések,

      • címkék és vezérlőelemek közti összefüggések,

    3. meghatározott szavak, kifejezések és idézetek kiemelései, egyéb formázásai

      Szerkesztői jegyzet: ehhez a felsoroláshoz a jövőbeni vázlatokban további konstrukciókat lehet illeszteni.

  2. Minden olyan információt, amit színek segítségével jelenítünk meg, színek nélkül is elérhetünk (például színfüggetlen kontextus, jelölőelem vagy kódolás segítségével). [I]

2. szintű sikerfeltételek az 1.3. irányelvhez.

  1. A színek segítségével megjelenített információt színek és értelmezendő kódok nélkül is elérhetünk (például kontextus vagy szövegkódolás segítségével). [V]

3. szintű sikerfeltételek az 1.3. irányelvhez.

  1. Ehhez az irányelvhez nem léteznek 3. szintű sikerfeltételek.

Ki veszi hasznát a 1.3 irányelvnek (tájékoztatás)

  • A tartalomnak és a szerkezetnek a bemutatótól való elkülönítése lehetővé teszi, hogy a webes tartalmat bármiféle információs vagy szerkezeti veszteség nélkül a különféle felhasználói követelményeknek megfelelően különböző módon jelenítsük meg.

  • Az eredetileg képi formában bemutatni szándékolt információt – példának okáért – beszédben vagy braille (szövegben) lehet megjeleníteni. A szerkezet automatikus tagolását vagy a hatékonyabb navigációt is megkönnyítheti.

  • Mindezeknek az értelmi és testi fogyatékosok, a hallás- és látáskárosultak is hasznát látják.

Példák a 1.3 irányelv használatára (tájékoztatás)

Szerkesztői jegyzet: a következő példák az előző vázlatban szereplők továbbfejlesztett, HTML specifikus változatai. A következő vázlatokban ezeket általánosítani fogjuk.

  • 1. példa: Egy űrlap, ami szövegesen jelzi, hogy mely kötelező mezők maradtak kitöltetlenül.

    Amikor a felhasználó úgy küldi el az űrlapot, hogy nem tölti ki az összes kötelező mezőt, egy üzenet informálja a felhasználót, hogy mely mezők maradtak kitöltetlenül. A kitöltetlen mezőket színek is jelzik az értelmi fogyatékos felhasználók segítségére, hogy felismerjék, mely mezőkre kell ügyelniük. Mivel az üzenet szövegesen is elérhető, a színeket nem látó embertársaink is tudni fogják mely mezőket kell kijavítaniuk.

  • 2. példa: buszmenetrend, ahol a fejsorok kapcsolatosak a mezőkkel.

    Egy buszmenetrend a megállókat függőleges, a különféle járatokat pedig vízszintes rendben tartalmazza. Minden mező azt az időpontot tartalmazza, amikor a busz a megállóban lesz. A mezők és a megállók valamint a járatok közti kapcsolatok rögzítésére szerkezeti kódnyelvet használtak.

  • 3. példa: Egy olyan űrlap, ahol a jelölőnégyzetek címkéi kapcsolatban vannak magukkal a jelölőnégyzetekkel.

    Egy olyan űrlapon, ahol a felhasználó a különféle lehetőségek közül jelölőnégyzetek segítségével választhat, a jelölőnégyzetek címkéi kapcsolatban vannak magukkal a jelölőnégyzetekkel. Ez különféle felhasználóknak van a hasznára. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a vak felhasználók eldönthessék, hogy melyik jelölőnégyzet mire szolgál. Mozgáskorlátozott embertársaink könnyebben tudják kontrollálni a jelölőnégyzeteket, mivel a címke bármelyik pontjára klikkelhetnek, nem csak a jelölőnégyzetre.

1.4 irányelv. A képi megjelenítés során tegyük lehetővé az előtérben lévő szavak és a képek könnyű megkülönböztetését a háttértől.

Első szintű sikerfeltételek a 1.4. irányelvhez

  1. Minden olyan szöveg, melyet valamiféle háttér előtt jelenítünk meg elektronikusan elérhető úgy, hogy olyan formában lehet ismételten megjeleníteni olyan formában, ami lehetővé teszi a szövegnek a háttértől való megkülönböztetését. [I]

    Jegyzet:

    Az 1.1 irányelvnek megfelelő szövegeknek ki kell elégíteniük ezt a feltételt.

2. szintű sikerfeltétel az 1.4. irányelvhez.

  1. A háttér előtt megjelenített szövegnek a szöveg és a háttér között __-ben mérve ___-nél nagyobb kontrasztértéke van, vagy a forrás biztosít egy olyan eljárást, amivel a szöveg kielégíti ezt a feltételt. [V]

Szerkesztői jegyzet: a munkacsoport keresi azt az irányelvekbe bevehető algoritmust, ami elég pontosan és ellenőrizhető módon méri a kontrasztértéket. Az egyik – az „Elérhetőség ellenőrzésére szolgáló technikák és az elérhetést javító eszközök” című dokumentumban található – algoritmusnak a technikák közé való felvételéről jelenleg folynak viták, de a csoport eddig még nem talált semmi olyasmit, ami elég speciális lehetne ahhoz, hogy irányelv-szinten be lehessen illeszteni.

3. szintű sikerfeltétel az 1.4. irányelvhez.

  1. Ennek a pontnak az olvasata megegyezik a 2. szint első pontjával, hozzávéve azt a kitételt, hogy „az alapértelmezett megjelenítési módban”. [V]
  2. Háttérkép vagy minta előtt nincs szöveg, vagy a ha van háttérkép vagy minta, a szöveg a tartalom fekete-fehér megjelenítése mellett is könnyen olvasható, még ha a háttér megnehezíti is az egyedi karakterek elkülönítését. [V]

Ki veszi hasznát az 1.2. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A csökkent látóképességű egyének könnyűszerrel elolvashatják a tartalom karaktereit, még ha nincs is olyan széles látómezejük, vagy teljes körű színérzékelési képességük mint az ép látóképességű embereknek a szöveg és a háttérkép elkülönítésére.

Példák az 1.4. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: háttérkép az oldalon.

    A háttérkép és a szöveg olyan elrendezést kapott, hogy a szöveg mögött nincs kép, vagy olyan halvány, hogy a kép legsötétebb része és a (természetesen sötét) szöveg közti különbség kielégíti a szokásos előtér/háttér kontraszttal szemben támasztott követelményeket. A szöveg mögötti kép nem tartalmaz a karakterekkel egyenlő szélességű vonalakat, így azok nem zavarják a karakterfelismerést.

1.5 irányelv. A hangos megjelenítés során tegyük lehetővé az előtérben elhangzó beszéd és hangok megkülönböztetését a háttérhangoktól. [2. szintű irányelv]

Első szintű sikerfeltétel az 1.5. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nincs első szintű sikerfeltétel.

Második szintű sikerfeltétel az 1.5. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nincs második szintű sikerfeltétel.

Harmadik szintű sikerfeltétel az 1.5. irányelvhez

  1. Audió tartalom nem tartalmaz háttérzajt VAGY a háttérzörejek – alkalmi rövid hangok kivételével – legalább 20 decibellel halkabb mint az előtérbeli hangzóanyag. [V]

Megjegyzés:

Egy 20 decibel mértékű különbség a hangerősség szintjén durván négyszer halkabb (vagy hangosabb). A követelménynek megfelelő háttérhangok körülbelül négyszer (4x) halkabban mint az előtérbeli hangzóanyag.

Ki veszi hasznát az 1.5. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A beszéd frekvenciáinak maradéktalan érzékelésében korlátozott halláskárosultak az általuk meghallott hangokból kivehetik a szavakat, mivel azok nem keverednek össze a zenéből hátramaradt hangokkal.

Példák az 1.5. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: háttérhangok előtti beszéd .

    Mivel a beszéd gyakran természetes módon keveredik háttérzörejekkel (filmek, élő hírek stb.) amiket könnyen nem lehet eltávolítani vagy elkülöníteni, a párbeszédek megértését segítendő feliratokat biztosítunk (az 1.2 irányelv szerint). Nem minden ember látja vagy képes elolvasni azonban a feliratokat. Ahol a szöveget olyan módon keverik vagy rögzítik, hogy az legalább 20 decibellel fölötte van a háttérhangoknak, a legtöbb embernek nem kell a párbeszédek megértéséhez a feliratokra hagyatkoznia.

2. alapelv: A tartalom interfész-elemeinek működőképeseknek kell lenniük.

2.1 irányelv. Tegyük lehetővé, hogy minden funkciót a billentyűzeten vagy a billentyűzeti interfészen keresztül lehessen működtetni.

Első szintű sikerfeltétel az 2.1. irányelvhez

  1. A tartalom minden funkciója elérhető billentyűzeten, vagy billentyűzeti interfészen keresztül, ahol funkciót vagy annak eredményét szavakkal le lehet írni. [I]

    Megjegyzés:

    Ez az sikerfeltétel a szerző által nyújtott hozzáférhetőség jellemzőket tartalmaz.

    Megjegyzés:

    Más interfészeket (egér stb.) is lehet nyújtani a billentyűzet-műveleteken túl.

    Megjegyzés:

    A felhasználói ágens támogatásával kapcsolatban lásd a 4.2 irányelvet.

Második szintű sikerfeltétel az 2.1. irányelvhez

  1. Amikor van lehetőség és támogatott a beviteli eszközök eseménykezelői közül választani, az magasabb szintű (absztraktabb) eseményt használjuk. [I]

Harmadik szintű sikerfeltétel az 2.1 irányelvhez

  1. A tartalomban elérhető minden funkció működtethető a billentyűzeten vagy billentyűzeti interfészen keresztül.

Ki veszi hasznát az 2.1. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A vak (és kijelölő eszközöket (egér, trackball stb. - ford.) használni nem képes) felhasználóknak is el kell tudniuk érni a webes tartalom vagy az oldal funkcióit.

  • A komoly fizikai fogyatékkal élő személyek használhatnak beszéd-bevitelt (amely helyettesíti a billentyűzetet kombinációkat) az adatbevitelre csakúgy, mint és az oldal interfész elemeinek működtetésére.

Példák az 2.1. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • Első példa: működtetés több beviteli eszközzel.

    A tartalom csak a fókuszálás, a fókusz elvétele és aktiválás elemekre támaszkodik; ezeket annak a környezetnek a programozói felülete (API-ja) határozza meg, amire a tartalmat írták, és szándékoltan számos beviteli eszközzel (többek közt a kijelölő eszközökkel, billentyűzettel és beszédbeviteli rendszerekkel) működtetni lehet.

  • 2. példa: billentyűzettel vagy billentyűzetszerű felülettel működtethető és nem működtethető webes példatartalmak

    • Ha úgy van megírva, hogy működtethető számítógépes billentyűzet segítségével, akkor megfelelő. (Mivel billentyűzet segítségével működtethető)

    • Ha úgy van megírva, hogy olyan eszközökön használják, aminek általában nincs billentyűzete (például mobil telefonon), de működtetni lehet az eszköz tetszés szerinti billentyűzete segítségével, megfelelő. (Annak, akinek billentyűzet kell – vagy egy alternatív billentyűzet – ezt használhatja az alkalmazás működtetésére.)

    • Ha úgy van megírva, hogy billentyűzet nélküli eszközökön használják, de ehhez hasonló, billentyűs eszközökkel is használható és működik ezek billentyűzetével, megfelelő. (Az az illető, akinek kell billentyűzet nem venné meg az eszközt billentyűzet nélkül. Magát az eszközt esetleg nem is tarthatnánk elérhetőnek. De mivel a tartalmat működtetni lehet billentyűs eszközzel, az megfelel a jelen irányelvnek.)

    • Ha úgy van megírva, hogy billentyűzet nélküli eszközökön működjön és semmilyen más, billentyűs eszközökkel nem használható, akkor nem megfelelő. (Billentyűzeten keresztül elérhetetlen.)

2.2 irányelv. Tegyük lehetővé a felhasználók számára, hogy az olvasást vagy az interakciót érintő időhatárokat szabályozhassák, hacsak sajátos valós idejű események vagy versenyszabályok nem teszik ezt lehetetlenné.

Első szintű sikerfeltétel az 2.2. irányelvhez

  1. A tartalmat úgy tervezték meg, hogy az időkorlátok nem képezik lényegi részét az interakciónak vagy az alábbiak közül legalább az egyik minden időkorlátra igaz: [I]
    • a felhasználónak lehetősége van kikapcsolni az időkorlátot vagy;

    • a felhasználónak lehetősége van az időkorlátot széles határok között (az alapbeállítás hosszának legalább tízszereséig) módosítani vagy;

    • a felhasználót az időhatár letelte előtt figyelmeztetik, és lehetővé teszik, hogy az időkorlátot egy egyszerű mozdulattal (például: „nyomja meg valamelyik billentyűt”) meghosszabbítsa, és legalább 10 másodperc időt hagynak a válaszra vagy;

    • az időkorlát egy valós idejű esemény (például aukció) fontos része, vagyis az időkorlátnak nincs alternatívája vagy;

    • az időkorlát olyan tevékenység része amelyben lényeges szerepet játszik az időzítés (példának okáért egy játékversenyben vagy időhöz kötött vizsgánál) és az időkorlátot nem lehet a cselekvés érvénytelenítése nélkül meghosszabbítani.

Második szintű sikerfeltétel a 2.2. irányelvhez

  1. A felhasználónak lehetősége van kikapcsolni a tartalmat, ha az több mint 3 másodpercig villog. [I]
  2. A felhasználónak lehetősége van megállítani, vagy végleg leállítani a mozgó vagy időalapú tartalmat. [I]

Harmadik szintű sikerfeltétel a 2.2. irányelvhez

  1. A tartalmat úgy tervezték meg, hogy annak minden időkorlátja kivétel nélkül teljesíteti az irányelv első szintű sikerfeltételét. [V]

    Szerkesztői jegyzet: A fogalmazás alapján a valós idejű események nem megengedhetőek. Ezeket el akarjuk fogadni?

  2. A felhasználó bármely nem szükségszerű megszakítást, mint például a frissített tartalom elérését, késleltethet vagy leállíthat. [V]

Ki veszi hasznát az 2.2. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A csökkent olvasási és tanulási képességű embertársainknak és az értelmi fogyatékosoknak gyakran több időre van szükségük mint a legtöbb embernek ahhoz, hogy a leírt szöveget elolvassák és megértsék.

  • A testi fogyatékosok a gyakran frissített tartalmat is képesek elérni, ahol a tartalmat nem lehet a frissítés előtt feldolgozni és elolvasni, vagy amikor segédtechnológia vagy hangos böngésző segítségével olvastatják fel.

Példák az 2.2. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • Példatartalmak, melyek ki kell elégítsék a sikerfeltételeket:

    • automatikus frissítés,

    • átirányítás,

    • villogó vagy továbbgördülő szöveg,

    • rövid idő múlva eltűnő dialógusablak,

    • a forrásállomány kikapcsolása vagy leállítása ha egy adott időn belül nincsen érzékelhető cselekvés.

  • Első példa: villogó szöveg.

    Villogó szöveg megvalósítására kliens oldali programozást használnak. A tartalom lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó kikapcsolja a villogást.

  • 2. példa: rendszeresen frissített híroldal.

    Egy híroldal félóránként frissítteti a kezdőoldalát. A kezdőoldal csekély szöveg mellett elsősorban a tartalomhoz utaló linkeket tartalmaz. A frissítést nem kérő felhasználó a kipipál egy ellenőrző négyzetet. Az ellenőrző négyzet a weblapnak a „Felhasználó beállításai” nevű részén van, ami minden oldalon az egyik első link.

2.3 irányelv. Tegyük a felhasználók számára lehetővé, hogy el tudják kerülni az olyan tartalmat, ami fényérzékeny epileptikus rohamot idézhet elő.

Első szintű sikerfeltétel a 2.3. irányelvhez

  1. Az olyan tartalmat, mely átlépi (?) Általános villogási küszöbértéket vagy a Vörös villogási küszöbértéket olyan módon jelölik meg, hogy a felhasználó a megjelenése előtt el tudja érni. [V]

Második szintű sikerfeltétel az 2.3. irányelvhez

  1. A tartalom nem sérti az Általános villogási küszöbértéket vagy a Vörös villogási küszöbértéket. [V]

Harmadik szintű sikerfeltétel az 2.3. irányelvhez

  1. A tartalom egyetlen Térbeli minta küszöbértéket nem sért meg. [V]

Jegyzetek:

  1. A videó hullámformájú fényerősség nem közvetlen mértéke a képernyő fényességének. Nem rendelkezik az összes monitor ugyanazzal a gamma-tulajdonsággal, abból a célból azonban, hogy meghatározzuk a irányelveknek való megfelelés mértékét egy 2,2-es gammaértékű monitorral lehet számolni.

  2. Abból a célból, hogy meghatározzuk a irányelveknek való megfelelés mértékét, feltételezzük, hogy a képeket az ITU-R BT.500 Ajánlásban leírt „otthoni képnézegető környezetnek” megfelelően jelenítik meg, amelyben a fehérszint-csúcsérték 200 cd.m-2-es képernyősugárzásnak felel meg.

  3. A küszöbértékek az ITC Iránymutató megjegyzések licensztulajdonosoknak a televízióban előforduló villogó képekről és bevett mintákról című dokumentumra támaszkodnak (2001 júliusi felülvizsgált új kiadás), amit a wisconsini számítógépes egyenérték-algoritmus módosított.

Szerkesztői jegyzet: A Wisconsini Egyetem Részecske Központjától elérhető lesz egy ingyenes eszköz, ami a webes tartalomra el fogja végezni a fenti elemzést. Az eszköz 2004 második negyedévében lesz elérhető.

Ki veszi hasznát a 2.3. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A fényérzékeny epilepsziában szenvedők elkerülhetik a villogás vagy a minták kiváltotta rohamot.

2.4 irányelv. Könnyítsük meg a felhasználók tartalmon belüli tájékozódási és mozgási képességét. [2. szintű irányelv]

Első szintű sikerfeltétel a 2.4. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nincs első szintű sikerfeltétel.

Második szintű sikerfeltétel az 2.4. irányelvhez

  1. A különféle szerkezeti elemek képileg vagy hangilag különböznek egymástól és a főszövegtől is. [V]
  2. Az 50 ezer szónál hosszabb dokumentumokban vagy az 50 érzékelt oldalnál nagyobb webhelyek az alábbiak legalább egyikét biztosítják. [V]

    Szerkesztői jegyzet: Mi az az érzékelt oldal? Micsoda abban az esetben, ha az egy hangzó XML alkalmazás? Hogyan alkalmazzuk ezt a webes alkalmazásokra? Miért pont 50 és 50 ezer?

    1. hierarchikus szerkezet,

    2. tartalomjegyzék (az oldalakhoz) vagy honlaptérkép (webhelyekhez),

    3. alternatív megjelenítési sorrend (az oldalakhoz) vagy alternatív navigációs működés (webhelyekhez).

  3. A több oldalon is megismétlődő nagy anyagtömböket (például 8 vagy annál több linket tartalmazó navigációs menük) a ki tudják kerülni a képernyőolvasót használók illetve azok akik billentyűzeten vagy billentyűzeti interfész segítségével navigálnak. [V]

Harmadik szintű sikerfeltétel a 2.4. irányelvhez

  1. A dokumentum olvasásának legalább egyfajta logikai sorrendjét jelző információt biztosítanak. [I]
  2. A diagrammokat úgy készítik el, hogy azoknak legyen a felhasználók által elérhető szerkezete. [I]
  3. Elkészítik a logikai tabulálási sorrendet. [I]

    Szerkesztői jegyzet: bizonytalan, hogy lehet-e ellenőrizni a „logikai tabulálási sorrendet”.

  4. Van egy olyan, a tartalomhoz kapcsolt állítás, mely biztosítja a felhasználókat, hogy figyelembe vették az alábbi lista elemeit: [V]
    1. a szöveg logikus bekezdésekre tördelése,

    2. a dokumentumok (különösen a nagyon hosszú dokumentumok) felosztása világos és eligazító címmel rendelkező hierarchikus fejezetekre és alfejezetekre,

    3. Informatív címadás minden egymástól függetlenül (például találati listáról) elérhető oldalnak és forrásnak,

      Szerkesztői jegyzet: ha az informatív címadás követelménye ellenőrizhető (a 3.1 irányelv szerint) és második szintű sikerfeltétel marad, akkor meg kellene fontolni az elhagyását.

    4. Egyedi címadás minden egymástól függetlenül (például találati listáról) elérhető oldalnak és forrásnak,

    5. A fontos nem hierarchikus kapcsolatok (kereszthivatkozások) megmutatása olyan módon, hogy a kapcsolatok a kódolás vagy az adatmodell szintjén egyértelműen jelennek meg.

      Szerkesztői jegyzet: Vannak mások is?

  5. A szerkezeti hangsúlyok legalább a következő megjelenítő eszközökön egyértelműek:
    1. fekete-fehér monitor,

    2. alacsony felbontású (160 x 160 pixeles) képernyők,

    3. "mono" hanglejátszó eszközök.

    [V]

Ki veszi hasznát az 2.4. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • Ha a logikai szerkezetet a kódolás vagy az adatmodell szintjén adják meg,

    • A fizikai fogyatékkal élő felhasználók a szerkezet segítségével könnyebben váltogathatnak a bekezdések, fejezetek, szakaszok stb. között.

    • Az értelmi fogyatékos felhasználók a szerkezet (bekezdések, fejezetek, szakaszok stb.) segítségével további összefüggéseket tárhatnak fel az azokat követő szöveggel kapcsolatban. Az összefüggésrendszer megváltozására is felhívják a figyelmet valamint a felhasználó figyelmét az új fókuszra irányítják.

    • A vakok vagy a gyengénlátók címsorról címsorra váltogatva az általuk érdekelt fejezetekről áttekintést kaphatnak vagy azokig a többit gyorsabban „átlapozhatják”.

    • A gyengénlátók (a megjelenítés technológiájától függően) néha megváltoztathatják a fejezetek címeinek és címsorainak megjelenítési módját azokat láthatóbbá és a lapozás közben használhatóbbá téve.

    • a tartalmat különféle eszközök jeleníthetik meg, mivel a eszköz szoftvere csak azokat a tartalmi elemeket választhatja ki amelyeket képes egyáltalán megjeleníteni, és az eszköznek megfelelő leghatékonyabb módon jeleníti meg.

  • Ha különféle navigációs módszereket biztosítunk, akkor jobban össze tudjuk illeszteni az emberek különféle képességeit, háttértudását, képi vagy éppen szöveges orientációját és az adott pillanatban keresett információ típusát.

  • Az értelmi fogyatékos személyek könnyebbnek találhatják, hogy kérjék amit szeretnének annál hogy a helyét kategóriákból való választások során vezessék le.

  • A gyengén látók vagy a vakok az egy érdeklődési területhez tartozó dolgokat összegereblyéző keresési technikákat könnyebbnek találhatják, mint azokat, amelyeknél a dolgok eléréséhez listákat vagy oldalakat kell átnézniük.

  • A szerkezetet hangsúlyozó megjelenítés:

    • lehetővé teszi a szellemi fogyatékos és látássérült felhasználóknak, hogy a eligazodjanak a tartalmon belül,

    • minden felhasználó számára lehetővé teszi, hogy a tartalmon keresztül gyorsan mozogjanak és felismerjék a nagyobb tartalomrészeket

    • minden felhasználó, de különösen látássérültek vagy szellemi fogyatékosok számára lehetővé teszi, hogy a fontos tartalomra összpontosítsanak.

    • minden felhasználó, de különösen látássérültek vagy szellemi fogyatékosok számára lehetővé teszi, hogy a meg tudják különböztetni az eltérő tartalomtípusokat,

Példák az 2.4. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: termékdokumentáció.

    A könyv szerkezetében lévő fejezetek azonosítása a szerkezet jelölésének megfelelő és elfogadott módja. A fejezeteken belül a fejsorok azonosítják (jelölik) a tartalom változásait és kiemelik az rákövetkező szövegben lévő gondolatokat. A fejezet címe és a szakasz fejrésze közti finom különbség abban segíti a felhasználót, hogy megértse a cím és a fejrészek közti hierarchiát és kapcsolatot. A különbség megnyilvánulhat a betűk méretében és a behúzásban, ha vizuálisan jelenítjük meg a dokumentumot és különböző hangokban vagy előzetes hangjelzésekben, ha hangzóanyagról van szó.

  • 2. példa: egy bicikli átméretezhető képe.

    Vonalakból és egy körből (küllők és abroncs) egy „kereket” állítottak össze. Egy háromszögnek a kerekekhez illeszkedő oldalai alkotják a „vázat”.

  • 3. példa: felhasználói felület.

    A felhasználói felület vezérlőelemeit csoportokba rendezik.

  • 4. példa: adattábla.

    A sorok vagy oszlopok csoportjait fejcímek jelölik.

  • 5. példa: hangzóanyag.

    Egy dokumentum stíluslap alapján elkészített hangzó változata egy hivatalosabb hangot használ a címek és a fejsorok felolvasására, a hallgató ezáltal könnyen felismeri, hogy a szavak a címhez tartoznak és nem a folyószöveg részét képezik.

2.5 irányelv. Segítsük a felhasználókat abban, hogy elkerülhessék a hibákat és könnyítsük meg ezek kijavítását. [2. szintű irányelv]

Első szintű sikerfeltétel a 2.5. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nincs első szintű sikerfeltétel.

Második szintű sikerfeltétel a 2.5. irányelvhez

  1. Ha felfedezünk egy felhasználói hibát, a hibát azonosítjuk és szöveges formában biztosítsuk a felhasználónak

  2. Ha felfedezünk egy felhasználói hibát és ismert a kijavításra szolgáló javaslat amit a biztonság vagy adott cél (például az érvényesség ellenőrzése) veszélyeztetése nélkül lehet biztosítani, akkor biztosítsuk (az első szintű sikerkritériumnak megfelelő, elérhető formában).

  3. Ahol jelentősek a következmények és nem fontos az időbeli válasz, igaz a következők egyike:

    1. A műveletek visszafordíthatóak.

    2. Ahol a műveletek nem visszafordíthatóak, a folyamat következő lépésének megtétele előtt hibaellenőrzés történik.

    3. Ahol a műveletek nem visszafordíthatóak és nem is ellenőrizhetőek, a felhasználónak elküldés előtt módja van átnézni és jóváhagyni vagy kijavítani az információkat.

Harmadik szintű sikerfeltétel a 2.5. irányelvhez

  1. Ahol ismertek a bevitel során választható lehetőségek, 75-nél kevesebb áll rendelkezésre belőlük, és ezeket a biztonság, a érvényesség ellenőrzésének stb. megsértése nélkül lehet biztosítani, a felhasználóknak módjuk van listából választani csakúgy, mint a szöveget közvetlenül begépelni.

  2. Az elgépelt szavakat ellenőrizzük és javasoljuk a helyes változatot, ha kötelező a szövegbevitel.

Ki veszi hasznát a 2.5. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A gépelési hibák azonosítása segít a korlátozott íráskészségű és a diszlexiás felhasználóknak akiknek gyakorta vannak nehézségeik az űrlapok kitöltése során és egyéb, szövegbevitelt igénylő helyeken.

  • Ha módot adunk a felhasználóknak arra, hogy a közvetlen szövegbevitel helyett egy listából válasszanak a beszédnehézségekkel küszködőknek segítünk, mivel az általuk adott válaszokat esetlegesen nem lehet helyesen felismerni egy szövegbeviteli alkalmazásban.

Példák a 2.5. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: keresőmotor.

    A keresőmotort különféle keresési lehetőségekkel látták el a különféle hozzáértési szinteknek és preferencia szempontoknak megfelelően. Tartalmaz helyesírás-ellenőrzőt és a „legjobb közelítésnek” megfelelő alternatívákat, minta alapján történő és hasonlósági keresést.

3. alapelv: A tartalomnak és a vezérlő elemeknek érthetőeknek kell lenniük.

3.1. irányelv. Biztosítsuk a tartalom jelentésének meghatározhatóságát.

Első szintű sikerfeltétel a 3.1. irányelvhez

  1. A dokumentum egészének természetes nyelvét az automatikus eszközök fel tudják ismerni. [I]
  2. A rövidítések és mozaikszavak jelentését program segítségével meg lehet határozni. [I]

Második szintű sikerfeltétel a 3.1. irányelvhez

  1. Az oldalcímek informatívak. [V]
  2. A tartalomban szereplő minden szó jelentését és kiejtését program segítségével meg lehet határozni. [I]
  3. A tartalomban szereplő minden szókapcsolat jelentését program segítségével meg lehet határozni. [I]
  4. A tartalom szövegében szereplő minden idegen nyelvű részlet vagy kifejezés nyelvét meghatároztuk kódolás vagy más eszköz segítségével. Az idegen nyelvű részlet vagy kifejezés olyan részlet vagy kifejezés aminek nyelve a dokumentum alapnyelvétől eltér. [I]

    Megjegyzés:

    Mindez nem vonatkozik a szöveg azon idegen nyelvű szóhasználatára, ahol ez a nyelv szabályos jelentéstágulásaként értelmezhető.

Harmadik szintű sikerfeltétel a 3.1. irányelvhez

  1. Az összevont szavak jelentését program segítségével meg lehet határozni. [I]
  2. Ha az adott szónak több jelentése van és a szándékolt jelentés nem az első a vonatkozó szótár(ak)ban, további kódolással vagy más eljárással biztosítjuk a helyes jelentés meghatározását. [I]
  3. Szakasz címsorai és a linkek szövegei akkor is érthetőek, amikor magukban, csoportosítva olvassák őket (például a képernyő felolvasó linklistájában vagy egy tartalomjegyzékben). [V]
  4. Van egy olyan, a tartalomhoz kapcsolt mondat, mely biztosítja a felhasználókat, hogy figyelembe vették a Tartalom bonyolultságának mérséklésére irányuló stratégiákat (vagyis a következő felsorolást). [V]

    Szerkesztői jegyzet: Továbbra is vizsgáljuk azokat a módszereket, melyek lehetővé teszik mindezek ellenőrizhetőségét (ami önmagukban sikerfeltétellé teheti ezeket).

    • Általában

      • Az anyagnak a könnyű olvasás és használat érdekében való elrendezése.

      • Stílusszabályzat, szótár és más kézikönyvek használata.

      • A dokumentumok ellenőrzése, hogy megtudjuk, vajon a potenciális felhasználók megértik-e az anyagot, a vizsgálati csoportba értelmi fogyatékosokat, tanulási vagy olvasási nehézségekkel küszködőket is bevéve.

      • Bekezdésenként egyetlen tárgy vagy tárgyrészlet kifejtése.

    • Szóhasználat

      • A szándékolt olvasóknak valószínűleg ismerős szavak használata.

        • Ha a forrás egy bizonyos technikai téren dolgozók számára készült, fontoljuk meg a Szabályozott Nyelv használatának lehetőségét. Például, egy repülőgép-mérnököknek tervezett forrás egy a Boeing repülőgépgyártó vállalat által használthoz hasonló szabályozott nyelvet használhatna.

        • Ha a technikai jellegű forrást más nyelvekre is le akarunk fordíttatni, fontoljuk meg a Szabályozott Nyelv használatának lehetőségét.

        • Kerüljük el a szakmai zsargont, a szlenget és más különleges jelentéssel bíró kifejezéseket, amelyek az adott speciális csoporton kívüli emberek számára talán nem világosak, ha a forrást általános célközönség számára vagy más nyelvekre való lefordítás szándékával készült. Az is segíthet, ha a világos nyelvezet kedvéért áttekintjük a dokumentumot, egy az USA és a kanadai kormányhivatalok által használt ellenőrzési listákhoz hasonló ívet használva.

        Szerkesztői jegyzet: További, más országokra és nyelvekre vonatkozó példákat kell megadni.

      • Pont olyan hosszú és bonyolult mondatokat használni, amelyek megfelelnek a szándékolt célközönség irányában javasolt legjobb gyakorlatnak, és amelyeket megtalálhatóak a célközönség szak- vagy tudományterületének megfelelő írásmódról szóló szöveggyűjteményekben.

    • Mondatok

      • A mondat hosszának a dokumentum vagy az elsődleges célközönség nyelvének szokásos gyakorlata szerint való alakítása. Hasznosak lehetnek a célközönség szak- vagy vonatkozó tudományterületének megfelelő írásmódról szóló szöveggyűjtemények – már ha léteznek.

    • Nyelvtan

      • A tartalom céljának megfelelő legegyszerűbb mondatok használata

        • Például a legegyszerűbb angol mondatforma alanyból, állítmányból és tárgyból áll, úgy mint: „John beleüt a labdába” vagy „Az oldal teljesíti a WCAG 2.0-t”.

      • Túl sok szót, vagy vesszővel elválasztott kifejezéseket tartalmazó bekezdések helyett számozatlan vagy számozott listákat használni.

    • Főnevek, főnévi kifejezések és névmások

      • Egyetlen főnevet vagy főnévi kifejezést használni.

      • Világossá tenni, hogy mire vonatkozik a névmás, és mire a dokumentum korábbi pontjaira való hivatkozások

        példa a lehetséges kétértelműségre: az alábbi példa számos névmást tartalmaz, amelyek nem világosak, hogy mire is vonatkoznak:

        A webfejlesztők nem érthetik azokat az irányelveket, mert (ezek) nem értik a nyelvüket (azok nyelvét).

        1. Nem világos, hogy miféle irányelvekre vonatkozik az „azokat az irányelvek” (azok az irányelvek, amiket Ön most olvas „ezek az irányelvek” lenne)

        2. Az sem világos, hogy vajon az „ezek” névmás a webfejlesztőkre vagy az irányelvekre vonatkozik (az angol nyelvtan szabályai azt jelzik, hogy az irányultság célja az irányelvek, de a mindennapi használat nem mindig alkalmazkodik a szabályokhoz)

        3. Nem világos, hogy az „azok” a webfejlesztők által használt nyelvre, vagy arra a nyelvre vonatkozik, amin az irányelveket írták.

        A mondatok a kétértelműségek kiküszöbölésére újra lehet fogalmazni:

        A webfejlesztők nem érthetik ezeket az irányelveket, mert az irányelveket nem a fejlesztők nyelvén írták.

    • Igék

    • Igealak

      • Angolul és néhány egyéb nyugati nyelven írt szöveg esetében cselekvő igealakokat használni, hacsak nincs valamilyen sajátos ok a szenvedő szerkezetek használatára. A cselekvő alakú mondatok gyakran rövidebben és könnyebben érthetőek mint a szenvedő alakúak.

        • Cselekvő: Sokak gondolják úgy, hogy az olvasók könnyebben megértik a cselekvő alakú mondatokat a szenvedő alakúaknál.

        • Szenvedő: Sokak gondolják úgy, hogy a cselekvő alakú mondatok könnyebben érthetőbbek az olvasók számára szenvedő alakúaknál. (Ezt a mondatot csak meglehetősen magyartalanul lehetne szenvedő szerkezetben visszaadni, így meg sem próbálkoztam vele. - ford.)

    • Igeidő

      • Az igeidők következetes használata.

        Például ne váltogassuk véletlenszerűen a jelen és a múlt időt. A következő mondatokban „John kiment a szobából. A lifttel lemegy az előcsarnokig” a múlt időből (az első mondatban kiment a szobából) a második mondat jelen idejébe (lifttel lemegy) való váltás bizonytalanságot okoz John lifthasználatát illetően: a múltban használta vagy most használja?

    • Logika és a kapcsolatok

      • A szövegben lévő kifejezések, mondatok, bekezdések és szakaszok közti logikai kapcsolatok jelzése.

        • Bizonyos esetekben olyan egyszerű szavak, mint az és, azonban, továbbá, ezért elégnek bizonyulnak, hogy világossá tegyék az egymást követő mondatok közti logikai kapcsolatot. Más esetekben hosszabb kifejezések vagy további mondatok is szükségessé válhatnak.

    • Utasítások és működtethető tartalom

      • Az utasítások vagy a szükséges cselekvés alapos kifejtése.

      • A nevek és a jelölések következetes használata.

      • Legyen érthető, ahol a dokumentum:

        • választási lehetőségeket fejt ki,

        • a további információkérés lehetőségét jelzi,

        • azt fejti ki a felhasználóknak, hogy kritikus funkciókban hogyan módosíthatják választásaikat (például hogyan törölhetnek egy cikket a vásárlási kártyából).

      • Célirányos működés szerkezetének használata a menüpontokban.

      • Alapértelmezett beállítások használata (és könnyű átállításuk)

      • Kétlépcsős „válassza ki és erősítse meg” folyamatok használata a kritikus funkciók tévedésből történő választásának csökkentésére

      • Számítási segédlet biztosítása, hogy kevesebbet kelljen számolni (például egy programocska számolja ki az online vásárlás végösszegét)

    • Alternatív ábrázolásmódok: összefoglalások, átírások, példák, illusztrációk és jelképes nyelvek

      • Megértést segítő összefoglalások biztosítása.

      • A webhely – különösen a kulcsfontosságú oldalak vagy szakaszok – bővítése nem szöveges tartalommal, hogy a webhelyet jobban megértsék azok a felhasználók is, akik nem tudják megérteni a csak szöveges változatot.

        A szerkesztő megjegyzése: A WCAG 1.0 és az 508. szakasz egyaránt csak abban az esetben engedi meg a csak szöveges változatokat, ha az „eredetit” semmilyen más módon nem lehet elérhetővé tenni, de ebben az esetben az „eredeti” változtatásakor kötelező frissíteni a csak szöveges változatot is. Ez – úgy tűnik – kikerült a WCAG 2.0-ból, úgy gondoljuk azonban, hogy vissza kellene helyeznünk.

      • Oldaldizájn, képek, szín, betűtípus, animáció, videó- vagy hanganyag használata az összetett szöveg értelmének tisztázása érdekében.

      • Nem szöveges tartalom beillesztése a szöveg kiegészítéseként a webhely kulcsfontosságú oldalain vagy szakaszain.

Ki veszi hasznát az 3.1. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • Írás közben gyakran használjuk különféle nyelvek kifejezéseit. Ha ezeket a kifejezéseket azonosítjuk, a beszédszintetizátor megfelelő akcentussal és kiejtéssel adhatja vissza a szöveget. Ha ezeket nem ismerjük fel, a beszédszintetizátor a dokumentum fennmaradó része nyelvének, az alapértelmezett nyelvnek az akcentusát és kiejtését használja, ami érthetetlenné teheti a kifejezést. A nyelvváltás felismerése módot ad arra, hogy egy bizonyos eszköz segítségével kérhessünk a tartalom automatikus fordítását. A tartalom szerkesztése közben pedig átválthatunk a megfelelő helyesírási szótárra.

  • A rövidítések és betűszavak jelentésének megadása nem csak a rövidítéseket vagy a betűszavakat nem ismerő felhasználóknak nyújt segítséget, de ezen felül azt is tisztázhatja, hogy adott használat során a rövidítés vagy a betűszó mely jelentésváltozata a legmegfelelőbb. Például az „ADA” egyaránt jelenti a „Hátrányos helyzetű amerikaiakról szóló törvényt” (American with Disabilities Act) és az „Amerikai Fogászati Szövetséget” (American Dental Association).

  • A kulcsfontosságú fogalmak és a szaknyelv megmagyarázása segít azoknak akik nincsenek otthon az adott témakörben.

  • A tartalomban szereplő betűk és a szavak egyértelmű értelmezésének megkönnyítése is segítség azok számára akik most tanulnak olvasni, vagy akik egy második nyelvet tanulnak.

  • Minden felhasználó, de különösen az értelmi fogyatékosok, tanulási vagy olvasási nehézségekkel küszködők számára hasznos a világos és egyszerű írásmód. Ez azonban nem szabad, hogy eltántorítson a bonyolult vagy technikai jellegű gondolatok kifejtésétől.

  • A világos és egyszerű nyelv használata azok számára is hasznos, akiknek az anyanyelve különbözik az oldal alkotójáétól, közéjük értve természetesen azokat is akik elsősorban jelbeszéddel kommunikálnak.

  • A hangok, képek videók és animációk érthetőbbé teszik a webhelyen bemutatott elképzeléseket, különösen az értelmi fogyatékosok, a tanulási vagy olvasási nehézségekkel küszködők, vagy a webhely szövegének nyelvét nem ismerők számára.

  • A nehezen érthető információk összefoglalása a nem jól olvasóknak jelent segítséget.

  • Az összetett információk közti kapcsolatokat megmutató képi jelek összefoglalása a képi jeleket nem használó vagy a képi jelek használata során nehézségekbe ütköző felhasználóknak nyújt segítséget. Például teljesen vak embertársaink egyáltalán nem használnak képi jeleket, a diszlexiások vagy a gyengén látók nehezen értik meg a képi jeleket.

Megjegyzés:

A tervezőknek óvatos döntéseket kell arról hozniuk, hogy mikor használnak illusztrációkat. Egy kép elolvasása valószínűleg tanultságtól függő cselekvés, ami egyeseknek könnyebben megy, mint másoknak. Egyesek átugorják a képeket, mások csak a képeket nézik. A tervezőknek tudniuk kell, hogy a képeket illető szokások nem egyetemesek és hogy az egyénekben saját mentális sémák és előzetes feltételezések fejlődnek ki a képi információk megértése kapcsán.

Példák az 3.1. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: betűszó a címoldalon.

    Az alábbi címsorban – „A W3C-beli emberek” – a „W3C” betűszót betűszóként kódolták. A jelölés megfelelő, a felhasználói ágens a betűszó betűit képes egyenként kiejteni, ahelyett hogy az egészet egyetlen szóként próbálná kimondani.

  • 2. példa: francia kifejezés angol mondatban.

    Az alábbi mondatban – „És egy bizonyos je ne sais quoi* módon a nő belépett a szobába, s egyúttal a férfi életébe is” – a francia „je ne sais quoi” kifejezést francia nyelvűként kódolták. A kódnyelvtől függően az angolt lehet egyrészt a másként megjelölt részek kivételével az egész dokumentum alapnyelveként jelölni, vagy másrészt bekezdésszinten külön-külön.

    * eredetileg: ‘Nem tudom, hogy mi’ - jelentése kb. ‘az a bizonyos különös valami’, ‘egy bizonyos valami’ (ford.)

  • 3. példa: folyamatleírás.

    Az oldal azt mutatja be, hogy hogyan focizzunk. A játék alapjainak megtanulásának minden lépcsőfokát egy-egy játékos fotója illusztrálja, aki azt csinálja, amiről a szöveg ír.

  • 4. példa: egy konkrét fogalom.

    Az oldalon megnyilvánuló elsőrendű gondolat konkrét. A Pinatubo-hegyet elemzi. Van benne leírás az 1991-es vulkánkitörésről, valamint képek az eseményről és utóhatásáról. Vannak linkek egy másik, videókat és egy további, a kitörés alatt kéreg alatti és a vulkánon belül történt események 3 dimenziós szimulációját tartalmazó webhelyre.

  • 5. példa: egy kisgyermek fogalmazása az iskolai kirándulásról.

    A kisgyermek az iskolai kirándulásra ment egy bicikligyárba. A családjának és barátainak írt egy beszámolót, amit feltett a webre. A beszámolóba beillesztette a cég logóját és a futószalagon lévő bicikli képét. További információért kitett egy linket a cég honlapjára. Kitette azokat a fotókat is, amit ő készített a gyárról.

  • 6. példa: a tőzsdei kereskedés adatai.

    Egy híroldal összehasonlítja a gazdaság harmadik negyedévi teljesítményét az utolsó három év harmadik negyedévi teljesítményével. Összeveti a legnépszerűbb részvények árait. Oszlopdiagrammal mutatják meg az adatokat, amit összelinkelnek a grafikon készítése során felhasznált nyers adatokkal.

  • 7. példa: zenetörténet.

    A nagypapa hobbija a zenehallgatás és a muzsikálás. Készít egy honlapot, amire különféle zenéket és hangszereket tesz fel. A különféle zenetípusok leírását összeköti egy rövid zenerészlettel.

3.2. irányelv. Következetesen rendezzük el a tartalmat „lapról lapra” és úgy készítsük el az interaktív összetevőket, hogy azok megjósolhatóan működjenek.

Szerkesztői jegyzet: Keressük azt az „oldal” kifejezést felváltó a szót, amit több technológiára is alkalmazhatnánk. A képi alkalmazásokra a „képernyő” szó megfelelő lenne, de ezt a beszéd-alapú technológiákra (pl. VoiceXML) nem lehet alkalmazni.

Első szintű sikerfeltétel a 3.2. irányelvhez

  1. Minden az összefüggésrendszert érintő szélsőséges változást olyan módon valósítanak meg, hogy azt program segítségével fel lehessen ismerni. [I]

Második szintű sikerfeltétel az 3.2. irányelvhez

  1. Az egy forráson, vagy a forrás egy szakaszán belül több „oldalon” keresztül visszatérő összetevők ugyanabban a sorrendben jelennek meg minden alkalommal, amikor megismétlődnek, legalábbis ugyanabban a formában. [V]
  2. Minden felületi összetevőre fókuszálni lehet anélkül, hogy ez elindítana egy folyamatot. [I]
  3. A beviteli mezők beállításai megváltoztatásának nem kell okozniuk automatikusan történő szélsőséges kontextusváltást (példának okáért az „oldalról” való kilépést) [V]
  4. A több „oldalon” keresztül megjelenő interaktív elemek – beleértve ide a grafikus elemeket is – minden alkalommal ugyanazzal a funkcióval vannak összefüggésben. [I]
  5. Minden szélsőséges kontextusváltás előtt pontos figyelmeztetés történik. [V]

    Szerkesztői jegyzet: Ez HTML-specifikus feltétel.

Harmadik szintű sikerfeltétel az 3.2. irányelvhez

  1. Világosan meghatározzuk az összes link célpontját. [V]
  2. A több oldalon megjelenő grafikus komponensek – beleértve ide a grafikus linkeket is – minden alkalommal ugyanazzal a helyettesítőszöveggel vannak összekapcsolva. [V]
  3. A több oldalon vizuálisan megjelenő komponensek, mint például a navigációs sávok, keresőűrlapok és a fő tartalmon belüli szakaszok más tartalmakhoz képes minden oldalon ugyanott jelennek meg a képernyőn. [V]
  4. Ha az olyan elemek, mint a navigációs menük és a keresőűrlapok több oldalon is megjelennek, a felhasználók választhatják azt a lehetőséget, hogy ezeket eltérő vizuális helyzetben vagy olvasási sorrendben jelenítsék meg. [V]
  5. Nincs szélsőséges kontextusváltás. [V]

Szerkesztői jegyzet: Figyelembe kell venni, hogy ezen sikerkritériumok közt számos nagyon is HTML specifikus.

Ki veszi hasznát az 3.2. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • A felhasználók tevékenységére adott következetes és megjósolható válaszok fontos visszajelzések a felhasználók számára. Ez tudatja velük, hogy a honlap helyesen működik és ösztönzi a tartalommal való interakciók folytatására. Ha a felhasználó olyan választ kap, amire nem számított, arra a következtetésre juthat, hogy valami rossz vagy elromlott. Némelyek annyira összezavarodhatnak, hogy nem tudják tovább használni a honlapot.

  • A szélsőséges kontextusváltás érzékelni képtelen vagy azt esetleg fel nem ismerő személyek kevésbé valószínű hogy megzavarodnak a webhelyen való navigáció során. Ez az emberekre a következőképpen vonatkozik:

    • A vak vagy gyengén látó felhasználóknak nehézségeik lehetnek abban, hogy felismerjék, hogy a kontextus mikor változik meg vizuálisan, például egy új ablak felugrásakor. Ebben az esetben a felhasználók figyelmeztetése a következő kontextusváltásra minimalizálja azt a zavart, ami akkor következik be, amikor a felhasználó észreveszi, hogy a vissza gomb nem az elvárásoknak megfelelően viselkedik.

    • A felolvasó váltásaira figyelmeztető feliratok használata a siket vagy nagyot halló, valamint azon személyeknek kedvez, akik képtelenek felismerni a felolvasó váltásait a kizárólag hanganyagokat tartalmazó bemutatókban.

  • Bizonyos csökkent látású, diszlexiás és a vizuális jelek értelmezésében nehézségekkel küszködő felhasználóknak hasznukra lehetnek további jelek, amelyeknek az a szerepük, hogy rámutassanak a szélsőséges kontextusváltásokra.

Példák az 3.2. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: a felbukkanó ablakok hatástalanítására szolgáló űrlap.

    Egy jelölőnégyzetet biztosítunk a linkek oldalán, aminek a segítségével a felhasználók kiválaszthatják, hogy a céloldalak új ablakban jelenjenek meg vagy sem.

  • 2. példa: a felbukkanó ablakok előtt a felhasználó figyelmeztetést kap.

    A hír végén több linket adunk meg, amik további információkra vonatkoznak. Minden link előtt van egy nyílt ábrázoló ikon a következő helyettesítőszöveggel: „A link egy új ablakban nyílik meg”.

  • 3. példa: a navigáció történetét nem rögzítő keretek a vissza gombot kiszámíthatatlan viselkedésre késztetik.

  • 4. példa: űrlapok.

Szerkesztői jegyzet: Ezeket a példákat ki kell egészíteni vagy jobb példákkal felváltani.

4. alapelv: A tartalomnak elég szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy a jelenlegi és a jövőbeni technológiákkal együtt tudjon működni.

4.1. irányelv. A technológiákat az előírásoknak megfelelően használjuk.

Első szintű sikerfeltétel a 4.1. irányelvhez

  1. Azon helyek kivételével, ahol dokumentálva van, hogy a specifikációt a visszamenőleges vagy a segédtechnológiákkal való kompatibilitás érdekében nem tartották be, a technológia: [I]
    1. teljesíti az igénybe vett technológia-változatra szabott érvényességi teszteket (megfelel-e a sémának, a dokumentumtípus meghatározásnak (DTD), vagy a specifikációban leírt egyéb teszteknek),

    2. rendelkezik specifikációban meghatározott módon használt szerkezeti elemekkel és jellemzőkkel.

Második szintű sikerfeltétel a 4.1. irányelvhez

  1. Ehhez az irányelvhez nincs első szintű sikerfeltétel.

Harmadik szintű sikerfeltétel a 4.1. irányelvhez

  1. A technológiákat kivétel nélkül a specifikációban meghatározottak szerint használjuk. [V]

Ki veszi hasznát a 4.1. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • Az irányelv a továbbiakban arra fekteti a fő hangsúlyt, hogy a következő specifikációk növeljék a hozzáférhető tartalom valószínűségét. Míg más irányelvek a tartalom egyes darabjaira vonatkoznak, ez az irányelv egy lépést teszt hátra, hogy az teljes képet vegye szemügyre. Emellett azért is született, hogy az irányelv írásának idején előre nem látható jövőbeli technológiák vagy témák felölelésében is segítsen. Így a következő specifikációk elsődleges haszna az, hogy a segítő technológiák és a felhasználói ágensek a specifikációjuknak megfelelően tudják megjeleníteni a tartalmat.

  • A kódolásra és más állományformátumokra vonatkozó következő specifikációk lehetővé teszik a tartalom könnyebb átalakítását, felhasználási céljának módosítását és újrahasznosítását, ami azoknak a felhasználóknak fontos, akik csak akkor élvezik egy tartalom teljes hasznát ha azt egy bizonyos formában tálalják.

Példák az 4.1. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: szerkezeti elemek.

    Egy történelmi webhely teljes terjedelmében helyesen használják a szerkezeti elemeket annak érdekében, hogy az idézetek, meghatározások és könyvészeti utalások előfordulását jelezzék. Mivel ezek az elemeket (kizárólag) a specifikációnak megfelelően használják, az felhasználói ágenseket be lehet úgy állítani, hogy ezeket az elemeket a tartalom többi részétől megkülönböztethessék, módot adva a végfelhasználóknak adva arra, hogy kutatási céljaiknak megfelelően a lehető leghatékonyabban használhassák a honlapot.

  • 2. példa: a megjelenítés elemei.

    A honlap szerkesztője kizárólag művészi célból szeretné felhívni a figyelmet egy sor, a lapon szereplő kifejezésre. Olyan elemeket használ, amiket stílus és a megjelenés jellegzetességeinek hangsúlyozására terveztek, és nem azokat, amiket az oldal szerkezetét illető információk közvetítésére szántak, hogy kiemelje a képi megjelenést és óvakodjon attól, hogy burkolt módon eredetileg nem szándékozott jelentést közvetítsen a nem képi vagy csak szöveges felhasználók számára kialakított oldalelrendezés kapcsán.

  • 3. példa: hozzáférhető API-k.

    Egy Java applet a nyelv által definiált hozzáférhető API-t használ. Lásd: IBM irányelvek a hozzáférhető alkalmazások írásáról 100%-ig tiszta Java segítségével.

4.1. irányelv. Biztosítsuk a felhasználói felület hozzáférhetőségét vagy biztosítsunk hozzáférhető alternatívá(ka)t

Első szintű sikerfeltétel az 4.2. irányelvhez

  1. Legalább egyik a tartalom eléréséhez szükséges beépülő program (plug-in) összhangban van a Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei (UAAG) 1.0 megfelelési követelményeinek alapkészletével az 'A plus' szinten, és erre az (a)-tól (j)-ig* (lásd alább) terjedő követelmények vonatkoznak. Ha a szükséges beépülő programok nem hozzáférhetőek, biztosítsunk a WCAG 2.0-nak megfelelő alternatív megoldást. Ha nem hozzáférhető beépülők állnak rendelkezésre, a tartalomban közöljük a hozzáférhető beépülők megszerzésének módját. [V]
  2. * a mondott helyen egyel kevesebb követelmény található (ford.)

  3. A tartalom minden olyan programozható felhasználói felületi összetevőjére amely összhangban van az UAAG 1.0. megfelelési követelményeinek alapkészletével az 'A plus' szinten, az (a)-tól (j)-ig (lásd alább) terjedő követelmények vonatkoznak. [V]

    Követelmények (a)-tól (j)-ig

    1. Ha az alkalmazás vizuális szöveget jelenít meg, meg kell felelnie a Vizuális szöveg ellenőrzési pontjának.

    2. Ha az alkalmazás képeket jelenít meg, meg kell felelnie a Kép ellenőrzési pontjának.

    3. Ha az alkalmazás animációkat jelenít meg, meg kell felelnie az Animációk ellenőrzési pontjának.

    4. Ha az alkalmazás videót jelenít meg, meg kell felelnie a Videóanyagok ellenőrzési pontjának.

    5. Ha az alkalmazás hanganyagot szolgáltat, meg kell felelnie a Hanganyag ellenőrzési pontjának.

    6. Ha az alkalmazás saját eseménykezelőjét jeleníti meg, meg kell felelnie az Események ellenőrzési pontjának.

    7. Ha az alkalmazás egy választási mechanizmust hajt végre, meg kell felelnie a Választások ellenőrzési pontjának.

    8. Az alkalmazásnak az UAAG 1.0 1.1 és 6.7 ellenőrzési pontjai szerint kell támogatnia a billentyűzet segítségével történő hozzáférést.

    9. Ha az alkalmazás hang- vagy mutatóeszköz segítségével történő bevitelt valósít meg, meg kell felelnie a Beviteli csatornák ellenőrzési pontjainak.

Második szintű sikerfeltétel a 4.2. irányelvhez

  1. Használjuk a kódoló vagy a programnyelv (az API vagy sajátos kódolás) hozzáférhetőséget illető szokásait. [I]

Harmadik szintű sikerfeltétel a 4.2. irányelvhez

  1. A webes forrásokon van egy olyan lista, ami azokat a technológiákat sorolja fel, amelyeket a felhasználói ágenseknek támogatniuk kell a tartalom szándék szerinti működéséhez. A listát metaadatok formájában kell dokumentálni, ha az adott formátum támogatja az efféle metaadatokat, egyébként a tartalomhoz kapcsolt elvi állásfoglalásban. [V]
  2. A technológiák egyikével-másikával nem rendelkező felhasználók hozzá tudnak férni a forráshoz és azt használni is tudják, bár az élmény esetleg kisebb lesz. [V]

    Megjegyzés:

    A szükséges technológiák kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a segítő hardver és szoftver eszközök gyakran lassan alkalmazkodnak a technológiai fejlődéshez, és a segédtechnológiáknak változó a természetes nyelveken való elérhetősége változó. Győződjünk meg arról, hogy a választott technológiákkal kompatibilis kisegítő technológia elérhető a tartalom természetes nyelvén (nyelvein).

  3. A kötelező listán szereplő technológiák és jellemzők nyílt szabványok vagy van nyilvános specifikációjuk. [V]

Ki veszi hasznát a 4.2. irányelvnek (tájékoztató jellegű)

  • Azok a szerkesztők, akik biztosítják a tartalmon belül a felhasználói felületek hozzáférhetőségét:

    • kevesebb kihívással számolhatnak ha alkalmazzák ezeket az irányelveket,

    • nem lesz szükségük arra, hogy a hozzáférhetőség megvalósításával kapcsolatos egyedi és kerülő megoldásokat alakítsanak ki,

    • nem lesz szükségük arra, hogy alternatív hozzáférhető változatokat biztosítsanak olyan technológia segítségével, amely teljes mértékben nem felel meg ezen irányelveknek.

    A technológiai követelmények meghatározásának és dokumentálásának előnyei:

    • Mindenki egyénileg eldöntheti (akár a honlap dokumentációja akár automatikusan a metaadatok segítségével) hogy tudja-e valószínűleg használni a honlapot vagy sem. Egy keresőgéppel vagy egy proxy szerverrel való összeköttetés segítségével automatikusan ki lehet szűrni azon honlapokat, amiket a felhasználó nem tudna elérni, vagy azoknak a legjavát, amelyek a leginkább használhatóbbak lehetnek.

    • A technológiai követelmények dokumentálása arra fogja késztetni a szerkesztőket, hogy értékeljék át a felhasználói ágensekkel kapcsolatos feltételezéseiket és a minimálisra fogja csökkenteni azon honlapok számát, amelyek csak figyelmetlenség folytán elérhetetlenek mivel nem törődtek a visszamenőleges kompatibilitás kérdésével.

    A felhasználói felület hozzáférhetőségének és a hozzáférhető alternatívák biztosításából fakadó előnyök:

    • Azok, akik kénytelenek alternatív böngésző technológiákat és eszközöket alkalmazni, el fogják tudni érni a tartalmat.

    • Azok akik nem engedhetik meg maguknak az újabb technológiákat, vagy más okból nincs lehetőségük ezekhez hozzáférni szintén hasznát látják a visszamenőleges kompatibilitásnak, hiszen nem kell olyan gyakran megvenniük a frissítéseket vagy a megfelelő eszközöket.

Példák a 4.2. irányelvre (tájékoztató jellegű)

  • 1. példa: a szükséges technológiákat felsoroló online üzlet.

    A felhasználói ágenssel szemben támasztott minimális követelmények dokumentálásával az üzlet lehetővé teszi az egy adott technológiát használók számára, hogy eldönthessék, hogy a vásárlás előtt eldönthessék, nem lesz-e problémájuk a bolt vagy a pénztár használata során. Megakadályozza továbbá, hogy a felhasználók, miután kiválasztották a termékeket és elkezdték a fizetési eljárást azt vegyék tudomásul hogy nem tudják befejezni az ügyletet. Ezért aztán olyan alternatívákat választhatnak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy nagyobb szerencséjük lesz.

  • 2. példa: egy könnyedén átalakuló intranetes honlap.

    Egy nagy vállalat törődött azzal, hogy képes legyen megszólítani a különféle, eltérő technológiai alapokon álló irodahelységekben dolgozó személyeket. Hogy felkészüljenek a problémára, a tartalomból kétfajta változatot készítettek és mindkettőben dokumentálták a szükséges technológiákat, megkönnyítve ezzel az egyes helyiségek számára annak eldöntését, hogy melyik változat működik együtt leghatékonyabban a rendelkezésükre álló technológiával.

  • 3. példa: visszamenőleges kompatibilitást biztosító tájékoztató honlap.

    Egy rendkívül sok tárggyal foglalkozó tájékoztató honlap lehetővé szeretné tenni a látogatók számára, hogy gyorsan megtalálják az általuk keresett témakört. Ehhez egy olyan interaktív menürendszert alkalmaztak, amelyet csak a két népszerű felhasználói ágens legújabb változatai támogattak. Hogy biztosítsák azokat a felhasználókat, akik nem az ezeket a felhasználói ágenseket használják, hogy ők továbbra is hatékonyan képesek használni a honlapot, egy, az általuk használt interaktív menürendszertől nem függő navigációs mechanizmust biztosítottak azon felhasználói ágensek felé, amelyek nem támogatják az újabb technológiákat.

A Melléklet. Szójegyzék

Szerkesztői jegyzet: A WCAG Munkacsoport nem vitatta meg az általunk használt fogalmak meghatározását és elismerjük, hogy néha nem használunk következetesen egy-egy kifejezést. Össze kellene hangolnunk a fogalmainkat és a meghatározásukat a WAI szójegyzékkel, és még dolgozunk számos indítványon. Felhasználtuk az UAAG 1.0 szójegyzékét és a W3C egyéb szójegyzékeit.

olyan tevékenység amelyben lényeges szerepet játszik az időzítés

Az a tevékenység amelyben lényeges szerepet játszik az időzítés, olyan tevékenység ahol az időzítés a tevékenység megtervezésének részét képezi. Az időtényező megszüntetése megváltoztathatja az egyes részek teljesítményét. A tevékenység (pl. ellenőrzés) különféle olyan változatait amelyek nincsenek időhöz kötve vagy amelyekben nincs időkorlát, bizonyos esetekben lehet előnyben részesíteni és akár meg is követelni, de ehhez mindenképpen át kell alakítani a tevékenységet (pl. a tesztet) és esetlegesen annak jellegét valamint a érvényesítés módszerét is megváltoztatja, ami így kívül esik a jelen irányelvek hatályán.

ASCII művészet

Olyan grafikus megjelenítési mód, amit szövegekben használatos karakterek térbeli elrendezésével állítanak elő. Bár meg lehet jeleníteni szöveges kijelzőn, nem szöveg.

audio átirat

Az audio átirat a képernyőn megjelenő összes fontos, a hangsávon nem hallható képi információk, tevékenységek és események szóbeli előadása a létező hangsáv és az audió-vizuális programban a további hangzóanyagok beszúrásához szükséges kimerevítés korlátai által meghatározott kötöttségek lehetséges mértékéig.

Megjegyzés:

Ha a létező anyagokhoz audio átiratot illesztünk, az audio átirat által nyújtott információ mennyiségét megszabja a létező hangsávon elérhető hely mennyisége, ha csak az audió/videó programot időnként ki nem merevítik, hogy audio átiratot illesszenek be. Gyakran azonban lehetetlen vagy nem odaillő kimerevíteni az audio-vizuális programot további hangzóanyagok beszúrásához.

feliratok

A feliratok beszédből, hangeffektusokból és háttérzajokból származó hangzó információkat helyettesítő szövegek, amelyeket a szinkronba hoztak a multimédia előadással.

összetett tartalom

Azt a tartalmat tartjuk összetettnek, amelyben nem könnyű átlátni az információrészek közti kapcsolatot. Ha az információ ábrázolás azzal a céllal jött létre, hogy trendekre vagy fogalmak közti kapcsolatokra világítson rá, ezeket egy összefoglalásban világosan meg kell határozni.

Példák az összetett információkra:

  • adattáblázatok,

  • elvont vagy nehezen érthető fogalmak,

  • több rétegű fogalmak.

tartalom

Tartalom

Szerkesztői jegyzet: Ide kell beszúrnunk a tartalom meghatározását.

villogó tartalom

A villogó tartalom olyan tartalom, ami másodpercenként 4-5 alkalommal ki-be kapcsolódik.

szabályozott nyelvek

A szabályozott nyelvek a természetes nyelvből vett korlátozott szótárt használnak. A cél az, hogy a szövegeket könnyebben megérthetővé és fordíthatóvá tegyék. A szabályok általában a szavakat egyjelentésűvé korlátozzák és meghatározzák beszédbeli szerepüket. Kerülik az összetett nyelvtani szerkezeteket. A szabályozott nyelvi alkalmazásokról további információ lelhető fel a világhálón.

eseménykezelő

Egy olyan kódrészlet, mely reagál a felhasználó (vagy a felhasználói ágens) tevékenységére. A weblapokon az események általában olyan felhasználói tevékenységek, mint az egér mozgatása, gépelés stb. Az eseménykezelő meghatározza a tevékenységre adott választ. A technológiaspecifikus eseménykezelő csak az adott beviteli eszközzel megvalósított tevékenységekre reagál. Az absztrakt eseménykezelőt különféle beviteli eszközök képesek aktiválni.

pontosan hozzárendelt

Szerkesztői jegyzet: Ide kell beillesztenünk a pontos hozzárendelés meghatározását.

szélsőséges kontextusváltás

A szélsőséges kontextusváltás fogalma felöleli:

  • egy új böngészőablak váratlan és nem-képi jelzések nélkül történő megnyitását (a vissza gomb hirtelen funkciótlannak tűnik)

  • egy szóbeli prezentációban a felolvasó képi jel és feliratos figyelmeztetés nélküli hangnemváltását

  • hangnemváltásra nem figyelmeztető feliratokat

A szokásos felhasználói tevékenységekbe tartoznak:

  • az egérmozgatások

  • a billentyű leütések

  • a link kiválasztása

  • a böngésző navigációs gombjainak használata (pl. előre, hátra)

  • új böngészőablak megnyitása

A felhasználó tevékenységére adott szokásos válaszok körébe tartoznak:

  • új oldal betöltése

  • tartalom egérhelyzettől vagy billentyűzeti fókuszálástól függő megjelenítése/elrejtése

  • a menü tartalmának megjelenítése (hangban vagy képileg)

  • felugró menük vagy ablakok megjelenítése

  • űrlap elküldése

Fontos, hogy a felhasználó tevékenységére adott válaszok megjósolhatóak és a végfelhasználó számára érzékelhetőek, az interakciók pedig következetesek legyenek a teljes honlapon, és összhangban legyenek a weben mindenhol használatos interakciós hasonlatokkal.

egyedi jellemző

Az egyedi jellemző a technológia sajátos összetevője, például egy kódnyelv egy eleme vagy egy alkalmazási programozói felület függvényhívása. Egy adott egyedi jellemző tipikusan csak a technológia egy adott változatában érhető el, így szükség lehet arra, hogy a követelmények felsorolása során pontosan megjelöljük.

működés

A működés a tartalom célja vagy szándékolt hatása. Lehet az információ, adatgyűjtemény megjelenítése, a felhasználó által adott válasz biztosítása, valamilyen élmény közvetítése a felhasználónak, összekapcsolás egyéb tartalmakkal, ellenőrzés, megerősítés, vásárlás stb.

billentyűzetszerű felület

Azokhoz az eszközökhöz, amelyeknek nincsenek beépített vagy csatlakoztatott billentyűzetük, gyakran létezik egy a billentyűzet csatlakoztatására vonatkozó alternatív módszer abból a célból, hogy szöveget tudjanak velük előállítani, vagy egy, magára a szöveg előállításra szolgáló belső módszer. A „billentyűzetszerű felület” útján lehetővé tett szabályzás azt jelenti, hogy a tartalmat a billentyűzetről kiadott parancsokon vagy olyan helyettesítő módszereken keresztül lehet szabályozni, amik pontosan olyan módon képesek a szöveg előállítására, mintha billentyűzetet használnánk.

olyan módon jelölik meg, hogy a felhasználó a megjelenés előtt el tudja érni

A tartalmat olyan módon kódolják, ami lehetővé teszti, hogy a felhasználó meghatározhassa, hogy provokatív anyag következik, amit így el tud kerülni. Néhány ezt megvalósító módszer:

  • metaadatok az oldalon

  • információk a címben (amit így a keresőgépek megmutatnak)

  • figyelmeztetés az oldalon a provokatív tartalommal való találkozás előtt.

Szerkesztői jegyzet: Ezen a meghatározáson még dolgozni kell.

helyettesítő médiák

A helyettesítő médiák a lényeges hangzó információkat képileg (feliratok) a képi információkat pedig hang segítségével (audió átírás) jelenítik meg.

természetes nyelvek

A természetes nyelvek az emberek által a kommunikálásra használt nyelvek, beleértve ebbe a beszélt, írott és jelnyelveket.

nem szöveges tartalom

A nem szöveges tartalom körébe (egyebek mellett) beletartoznak a képek, a raszteres képek szövegei, a kliens oldali térképek (image map) alakzatai, az animációk (pl. az animált GIF-ek), az ASCII művészet, a felsorolást jelölő képek, helyközök, grafikus gombok, (a felhasználó közreműködésével vagy anélkül lejátszott) hangok, az egyedi hangállományok, a videó hangsávja és a videó, továbbá minden olyan szöveg amit nem lehet átalakítani Unicode-ra.

Megjegyzés:

A meghatározásba nem értendőek bele a programocskák, appletek és programozható objektumok, amikről a 4.2 irányelv szól.

előírásszerű

A megfelelés teljesítéséhez kötelező.

megjelenítés

A megjelenítés a tartalom és a szerkezet szolgáltatása a felhasználó által érzékelhető formában.

a programozható felhasználói felület összetevője

A szerkesztő által megalkotott felületi összetevő többlet a felhasználói ágens által biztosítotthoz képest. Például egy HTML jelölőnégyzet nem a programozható felhasználói felület összetevője, mivel a szerkesztő a felhasználói ágens által szolgáltatott felületi összetevőt használja. Egy program által megvalósított jelölőnégyzet-funkció azonban lehet a programozható felhasználói felület összetevője, mivel olyan szolgáltatást nyújt, amit a felhasználói ágens nem ismer vagy nem támogat, és a felhasználói ágens el sem tud érni, csak ha azt az UAAG szerint állították össze.

program által meghatározott

A program által meghatározott azt jelenti, hogy meg lehet határozni a sajátos jelentést.

program által behatárolt

A program által behatárolt azt jelenti, hogy a jelentést meg lehet találni, bár a szónak számos jelentésrétege lehet.

Szerkesztői jegyzet: Ez a rendelkezés a szótárak mellérendelése szabályos módjának és az online szótárak elérhetőségének meghatározásától függ.

valós idejű események

Azok a valós idejű események, amelyek a valós időben bekövetkező események jelenlétén alapulnak, ahol is az eseményeket a szerkesztő nem szabályozhatja.

a honlap navigációs működése

A honlap navigációs működése a honlapon belüli könnyű eligazodásra és mozgásra irányuló működés. A honlap navigációs működésébe az alábbiak tartoznak (nem kizárólagos módon):

  • Egy honlap hiperlinkekkel és további oldalak a webhely egyéb oldalaira mutató linkekkel

  • honlaptérkép(ek)

  • keresőgép(ek)

  • kattintással kinyitható tartalomjegyzék(ek)

  • az összes összekapcsolt lapot vagy az oldalak témáit bemutató dinamikus halszem-nézet.

  • a honlap tartalmának háromdimenziós virtuális bemutatója

szerkezet

A szerkezet magában foglalja mind a tartalom hierarchikus szerkezetét, mind az olyan nem hierarchikus kapcsolatokat, mint a kereszthivatkozások, vagy a táblázat fejsorai és adatmezői közti összefüggések. A tartalom hierarchikus szerkezete megjeleníti a kontextusváltásokat. Például,

  1. Egy könyvet fejezetekre, bekezdésekre, felsorolásokra stb. osztottak fel. A fejezetcímek abban segítik az olvasót, hogy előrelássák a következő bekezdések jelentését. A felsorolások pontosan jelzik az elkülönített de egymással kapcsolatban álló gondolatokat. Minden ilyen felosztás segít az olvasónak, hogy előrelássa a kontextus változását.

  2. A biciklit kerekekre és vázra osztjuk fel. A kereket továbbá abroncsra és küllőre lehet osztani. Egy bicikli képén egy csoport kör és vonal jelenti a „kereket”, ugyanakkor egy mások csoport a „vázat”.

technológia

Technológia a

  • kód- vagy programnyelv

  • alkalmazási programozói felület (API)

  • vagy a kommunikációs protokoll

szöveg

Szerkesztői jegyzet: Jelen pillanatban a felvett referenciák nemzetköziesítésén (I18N) valamint a „szöveg” és a „karakterkódolás” meghatározásaival kapcsolatos javított megfogalmazásokon dolgozunk.

szöveges leírás

Szerkesztői jegyzet: Ide kell beillesztenünk a szöveges leírás meghatározását.

szöveges címke

Szerkesztői jegyzet: Ide kell beillesztenünk a szöveges címke meghatározását.

helyettesítő szöveg

A helyettesítő szöveg

  • ugyanazt a feladatot teljesíti amit a nem szöveges tartalomnak szántak.

  • ugyanazokat az információkat közli amit a nem szöveges tartalom közöl.

  • hierarchikus tartalmat vagy metaadatokat is tartalmazhat.

Megjegyzés:

A helyettesítő szövegeknek könnyen braille írássá vagy szöveggé átalakíthatóaknak, továbbá nagyobb betűméretben vagy eltérő színnel megjeleníthetőeknek kell lenniük, alkalmasnak kell lenniük arra, hogy nyelvi fordító vagy kivonatoló szoftverek bemeneti adatául szolgáljanak stb.

időtől függő bemutató

Az időtől függő bemutató olyan bemutató, ami

  • összehangolt hang és videó sávokból épül fel (pl. egy film), VAGY

  • a felhasználótól a bemutató folyamán sajátos időközönként interaktív válaszadást követel.

ismeretlen tartalom

A tartalom lehet ismeretlen, ha olyan kifejezéseket használunk, amelyek egy sajátos közösségre jellemzőek. Például a dokumentumban használt számos kifejezés a hátrányos helyzetűek közösségére jellemző.

Wisconsini számítógépes egyenérték-algoritmus

Wisconsini számítógépes egyenérték-algoritmus az a módszer, amit az Egyesült Királyságbeli „ITC Iránymutató megjegyzések licensztulajdonosoknak a televízióban előforduló villogó képekről és bevett mintákról (2001 júliusi felülvizsgált új kiadás)” című dokumentumban meghatározottak szerint a számítógépes képernyőn megjelenített tartalomra (weblapokra és más számítógépes tartalmakra) alkalmaznak. Az ITC Iránymutató Dokumentum azon a feltevésen alapszik, hogy a televíziós képernyő a látószög központi tíz fokát foglalja el. De ez nem pontos abban az esetben, ha a képernyőt a személlyel szemben helyezték el. A wisconsini algoritmus alapvetően ugyanazt az elemzést hajtja vére, mint az ITC Iránymutatás, kivéve hogy ez a számítógépes képernyőre irányuló minden lehetséges 10 fokra áll.

Szerkesztői jegyzet: A hivatkozásokra linkek fognak mutatni mihelyt azok elérhetőek lesznek.

B. melléklet. Közreműködők

A WCAG Munkacsoport résztvevői

C Melléklet. A WCAG 1.0 és a WCAG 2.0 közti különbségek (Nem előírás jellegű)

A WCAG 1.0 1999 májusi közreadása óta a Munkacsoport az ellenőrzési pontok fontossági sorrendjével, a dokumentumok hasznosságával és különféle ellenőrzési pontok jelentésének tisztázásával és azzal kapcsolatban kapott észrevételeket, hogy mi szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek ezeknek. Ezért azt szeretnénk, hogy ha tényleg W3C ajánlássá válik, a WCAG 2.0:

A részletesebb összehasonlítás céljából lásd a WCAG 1.0 és a WCAG 2.0 munkavázlat közti megfeleléseket..

Javítások a WCAG 2.0-ban

Azt reméljük, hogy a WCAG 2.0-ban a WCAG 1.0-hoz képest számos javítás található. Mivel a WCAG 2.0 elsőrendű célja ugyanaz, mint a WCAG 1.0-é (a webes tartalmak hozzáférhetőségének elősegítése) a WCAG 2.0 javításokat is felölelő további céljai ezek lesznek:

  1. Biztosítsa, hogy a követelményeket különféle technológiákra lehessen alkalmazni

  2. Biztosítsa, hogy a megfelelési követelmények világosak legyenek

  3. Biztosítsa a mondanivaló könnyű alkalmazását

  4. Szélesebb célközönséghez szóljon

  5. Világosan határozza meg, hogy kit segít a hozzáférhető tartalom

  6. Biztosítsa, hogy a felülvizsgálat „visszamenőlegesen kompatibilis” maradjon a WCAG 1.0-val

A továbbiakat a WCAG 2.0 munkavázlat tervbe vett javításairól lásd a „WCAG 2.0-val szemben támasztott követelmények” című dokumentumban.

D Melléklet. Hivatkozások

Szerkesztői jegyzet: A dokumentumon belüli linkeket hivatkozásokká fogjuk alakítani, a linkeket pedig itt fogjuk felsorolni. Ezek jelenleg a szövegen belül találhatóak.