Feledékennyé tenné az internetet az EU

Az Európai Unió illetékes szerve az 1995-ben megalkotott adatvédelmi direktívájának átdolgozását végzi, ennek keretében jelentették be hétfőn azt a törvényjavaslatot, amely a felejtés jogának alkalmazhatóságát biztosítaná az interneten. Erre Viviane Reding, az EU digitális stratégiájáért is felelős igazságügyi biztosa szerint a Google és a Facebook korában elengedhetetlen szükség van, ugyanis csak így lehet biztosítani, hogy ne óriáscégek, hanem a felhasználók rendelkezhessenek saját adataik felett. Az interneten tárolt adatok törlését a törvényjavaslat esetén csak akkor tagadhatnák meg a tartalomszolgáltatók, ha azok elérhetőségéhez fontos közérdek fűződik.

A kínos információkat törölni lehetne a netről

Az [origo]-nak Jóri András korábbi adatvédelmi biztos korábban egy olyan példával illusztrálta ezt, amely szerint bár ha valaki letöltötte büntetését valamilyen bűncselekményért, az internetes archívumokban gyakorlatilag örökre elérhető marad a neve, pedig akár már erkölcsi bizonyítványra is jogosult. A felejtés joga lehetővé tenné, hogy ha büntetését letöltötte, akkor nevét töröltethesse a régi újságcikkekből.

Viviane Reding szerint a felejtés joga sokkal hétköznapibb problémára is megoldást biztosítana: például lehetővé teszi a fiatalkori bulis fotók eltávolítását a világhálóról, amelyek később, a felnőtt kori munkakeresés során kínosok lehetnek. Ugyanakkor a BBC szerint több technológiai cég már most jelezte aggályait ennek megvalósíthatóságával kapcsolatban. Az új adatvédelmi törvényjavaslat emellett azt is tartalmazza, hogy ha egy európai céget hackertámadás ér, arról 24 órán belül köteles értesítenie a helyi hatóságokat és ügyfeleit. Ezzel az előírással azt akarják megakadályozni, hogy a cégek eltussolhassák a megítélésüket jócskán rontó eseteket.

Jelezni kell, mire és meddig kellenek az adatok

Reding emellett szigorúbb előírásokat akar a felhasználói adatok feldolgozására is: a jövőben nem lesz majd elegendő feltételezni, hogy egy szolgáltatás használatával egy felhasználó hozzájárul adatainak feldolgozásához, hanem konkrétan ki kell kérnie az adatok elérését az ügyfelektől a szolgáltatóknak, és jelezni kell azt is, hogy a lekért adatokat mennyi ideig akarja tárolni a cég. Az új uniós törvénytervezet az amerikai székhelyű, de európai felhasználókat kiszolgáló cégekre, így például a Google-re vagy a Facebookra is kötelező érvényű lesz a tervek szerint. Az előbbi cég egyelőre nem nyilatkozott a tervezetről, az utóbbi cég pedig bővebb információkat kért arról - írja a BBC. Az igazságügyi biztos szerint az egységes európai adatvédelmi szabályok kidolgozásával évente 2,3 milliárd eurónyi adminisztrációs költséget takaríthatnak meg az európai vállalatok.